A vérátömlesztések évszázados problémáját oldhatja meg egy múlt héten beharangozott készülék, igaz, a legújabb orvosi trendek szerint erre mind kevesebb szükség van.

A kutatók régóta álmodoztak olyan berendezésről, amely a donoroktól levett, különféle vércsoportú vért a mindenkinek adható nullássá alakítja át. Mindez most valóra válhat, ha átmegy a még hátralévő klinikai teszteken a ZymeQuest nevű massachusettsi cég új fejlesztése. A hírek szerint a gép úgy dolgozik, hogy a vért megfelelő közegen - egy speciális oldaton - átereszti, és ott enzimekkel reagáltatja. Az átalakulás feltétele, hogy a szóban forgó enzimek leszedjék a vörösvérsejtek faláról azokat a komponenseket, amelyek - nagyon leegyszerűsítve - az alapvetően nullás vért A, B vagy AB csoportúvá teszik. Minderre ezért nyílt lehetőség, mert a koppenhágai egyetem egyik kutatója, Henrik Clausen két évvel ezelőtt felfedezte a "leszedegető" enzimeket.

Vörösvérsejtek. Alakíthatók
A vércsoport-átalakítással nem Massachusettsben próbálkoztak elsőként. Amerikai kutatók 18 éve a kávébab egyik enzimjéről fedezték fel, hogy a B-s vörösvérsejteket nullássá képes alakítani, ám a próbálkozásból mégsem született klinikai eljárás. "A vér túl sok manipuláción megy keresztül, kérdés, sikerül-e biztosítani a fertőzés elkerüléséhez nélkülözhetetlen steril körülményeket, a vér oxigénszállító képességét és a vörösvérsejtek túlélését" - fogalmazza meg kétségeit a HVG-nek a legújabb vércsoport-átalakítóval kapcsolatban Hoffer Izabella, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Ha ugyanis ez nem sikerül, a vérátömlesztés életveszélyes lehet.

A vércsoportok felfedezéséhez a nagy vérveszteséggel járó balesetek, illetve hematológiai betegségek - például leukémia - esetén alkalmazott transzfúziók gyakorlata vezetett a múlt század elején. Leonard Landois német fiziológus már 1874-ben leírta a hemolízist - azaz a befogadó szervezet rejtélyes összeomlását a vérátömlesztésnél -, ám azt akkortájt a páciens valamilyen betegségével magyarázták. A halálos kimenetelű transzfúziók okait Karl Landsteiner, a bécsi egyetem tanára tárta fel 1900 táján. Ő harminc vérkeverék vegyítéséből szűrte le, hogy bizonyos személyektől származó vér mások vérével összekeveredve a vörösvérsejtek kicsapódását - szakszóval: agglutinációját - eredményezi. Landsteiner végül kimutatta, hogy az "összecsapzódás" bekövetkezte vagy elmaradása két antigén - olyan anyag, mely ellen a szervezetben ellenanyag, azaz antitest található - meglététől vagy hiányától függ. Az így elkülönített A és B vércsoporton kívül az osztrák tudós talált azonban egy olyat is, amelyet bármelyik másikkal összekavarhatott, az nem okozott kicsapódást. Ezt nullásnak nevezte, mivel úgy gondolta, ezeken a vérsejteken nincsenek antigének. Két évvel később jött rá, hogy létezik egy olyan vércsoport is, amelyik mindkét antigénnel rendelkezik: az AB.

Mindez csak a kezdet volt, mert noha egy rutinvérvizsgálat során az AB0-rendszer ellenőrzése a legéletbevágóbb, más vércsoport-tulajdonságok is fontosak lehetnek transzfúzió esetén. Kevéssé ismert, de az említetten kívül még 28 további vércsoportrendszert és mintegy félezer antigént azonosítottak. Egy-egy csoportban több antigén is található, és mindig azoktól függ az osztályozás. Az AB0 mellett az 1939-ben Philip Levine és Ray Stetson amerikai orvosok által felfedezett, a Rhesus majom nevére utaló Rh-vércsoport (antigénjei: Rh-pozitív és Rh-negatív) a legismertebb, ahol a két csoport - transzfúzió vagy terhesség esetén - szintén összeférhetetlen. De a fontosabbak közé tartozik az 1950-es évek elején Marie Cutbush ausztrál kutató és munkatársai által leírt - Fya és Fyb nevű antigénekből álló - Duffy vagy a nem sokkal korábban felfedezett Lutheran vércsoportrendszer. A szakemberek transzfúzió esetén általában nemcsak az Rh- és az AB0-rendszert ellenőrzik, hanem a többi, az 1970-es évek óta ismert csoportok antigénjeire is figyelnek, illetve arra, hogy van-e azok ellen irányuló antitestje a betegnek.

A vércsoport magától is átalakulhat (Oldaltörés)

"A vércsoportért felelős antigének meglétét vagy hiányát az ember kilencedik kromoszómáján lévő gén határozza meg" - ad mindehhez hátteret Raskó István genetikus, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének vezetője. A vércsoportok genetikai meghatározottsága már 1919 óta sejthető, amikor Hanka és Ludwik Herschfeld lengyel mikrobiológusok az angol Lancet című orvosi lapban - a macedón hadszíntéren harcoló katonák körében végzett kutatásaik eredményeként - közzétették a különböző "rasszok" közötti szerológiai, azaz vércsoport-különbözőségeket leíró tanulmányukat. Azt találták, hogy míg az A vércsoport inkább az Európából származó katonáknál fordult elő, addig a B az indiai hadseregben volt gyakori. "Munkájuk konklúziója, hogy azok a népcsoportok, amelyek hasonló vércsoport-összetételűek, valószínűleg közös evolúciós történettel bírnak" - mondja Raskó, hozzátéve, hogy az emberiség evolúciója szerológiailag máig feltáratlan.

Könnyített transzfúzió
© sxc.hu
A felmérésekből tudható, hogy míg Magyarországon a lakosság 17 százaléka Rh-negatív, addig ázsiai országokban - például Dél-Koreában - ez az arány 1 százalék alatt van. A magyarok 42 százaléka A, 32 százaléka nullás, 15-16 százaléka B vércsoportú, a többiek AB-sek. Az A Európában, a B az ázsiaiak, a 0 pedig az amerikai indiánok körében a leggyakoribb. De azt is megállapították, hogy a Lutheran-A antigénje a fekete populációra jellemző, míg a Lutheran-B-é a fehérre. Éppen ezért egy transzfúziónál már eleve nem vesznek figyelembe félezer antigént.

"Extrém esetben a vércsoport magától is átalakulhat" - hívja fel a figyelmet egy másik jelenségre Hoffer Izabella. Ez történhet például a vérképzésért felelős csontvelő átültetésekor, amikor a donor vércsoportja válik dominánssá, illetve vérképző daganatos betegségeknél, például a leukémiánál (ekkor ugyanis az említett antigén nem mutatható ki). Éppen ezért intő jel lehet, ha valakinek megváltozik a vércsoportja.

A vércsoport-összeférhetetlenségi problémák egyébiránt egyre kevésbé aggasztják a kutatókat-klinikusokat, mivel - vázolja Hoffer Izabella a legújabb trendet - a sürgősségi esetekben (baleseteknél, katasztrófahelyzetekben), amikor úgysincs idő teljes körű vércsoportvizsgálatra, megpróbálják kiküszöbölni a vér használatát. Az utóbbi évtizedben egyre többször infúziós oldatokkal érik el, hogy addig is, amíg a beteg kórházba jut, az erekben keringjen "valami", és így tartsák fenn a szervezet működését. Ez az úgynevezett bloodless (vér nélküli) szemlélet nem csupán a Jehova tanúi körében hódít, hanem az orvosi gyakorlatban is igyekeznek elkerülni - elsősorban a fertőzések, köztük az AIDS, a hepatitis veszélye miatt -, hogy idegen vér jusson az emberi szervezetbe. Ezt pedig az egynapos kórházi beavatkozások kapcsán manapság Magyarországon sokat emlegetett "vértelen sebészeti" vívmányok - például a lézeres vagy laparoszkópiás (a hasfal felnyitása nélküli, tükrözésen alapuló) eljárások - teszik lehetővé.

SINDELYES DÓRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

A legtöbb kisvállalkozás nem is tudja, hogy akár évente válthatna energiaszolgáltatót

Brutális megszorításra készül az Audi

Brutális megszorításra készül az Audi

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

A motorja után kötve vonszolta kutyáját egy zempléni férfi

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Csütörtökön kihantolják és elszállítják Franco maradványait

Csütörtökön kihantolják és elszállítják Franco maradványait