Az úgynevezett nem-invazív (nem a testbe behatoló beavatkozás) molekuláris képalkotó eljárás a Raman-spektroszkópia nevű jelenségen alapul. A Stanford Egyetem orvosi karának tudósai szerint ez az első kutatás, amelyik a témával foglalkozik. Ez tulajdonképpen egy teljesen új módja a képalkotásnak, nem alapoz semmire a korábbi módszerek közül – mondta Sanjiv Sam Gambhir vezető kutató.

A képalkotó eljárás során az apró méretű daganatokba nanorészecskéket juttatnak, amelyek egyfajta jelzőfényként szolgálnak a különféle tumormolekulák mellett. A Raman-spektroszkópia jelenségét először 1920-ban írta le egy indiai orvos, a lényege a fény (például a lézerfény) különleges szóródása, amikor a fénynyaláb egy tárgya esik. A módszert az iparban és a tudományos kutatásban kiterjedten használják.

A jelenség során kialakuló fény-szóródási minta egyedi (szokták spektrális ujjlenyomatnak is nevezni), minden molekulához más-más minta tartozik, így meghatározható egy anyag összetétele és szerkezete. A Stanford kutatói az elsők, akik a módszert az emberi szervezetből nyert képi információk létrehozására használják. A spektroszkópia módszerével kibocsátott jelek erősebbek és tovább detektálhatók, mint más módszerek jelei. Gabhir szerint további előnye, hogy több molekuláról egyszerre adhat információt.

„Általában egyszerre csak egy vagy két dolgot vizsgálunk – mondja -, az új módszerrel 10, 20 vagy 30 jelet is mérhetünk egyszerre.” A molekulák által kibocsátott fényjeleket lehet mérni és átalakítani aszerint, hogy a test melyik részéből érkezik. „A képalkotó eljárás, amit bemutattunk, komoly biomedikális diagnosztikai lehetőségeket rejt magában” – írja Gambhir a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányban.

A technológia segítségével jól körülhatárolhatóvá válhat a daganatos szövet, így az orvosok akár minden egyes daganatos sejtet megtalálhatnak. Gambhir munkájukat a pozirton emissziós topográfia (PET) három évtizeddel ezelőtti kifejlesztéséhez hasonlítja. A PET azóta rutin képalkotó eljárássá lett a daganat diagnosztikában, mert három dimenziós képet képes adni arról, ami éppen a szervezet belül történik. „Senki sem mérte fel a PET hatását, amikor megjelent, 10 vagy 15 év múlva az emberek majd megértik a mi kutatásaink jelentőségét is” – fogalmazott a szakember.

A kutatócsoport első próbálkozásait egereken végezte, de most embereken terveznek diagnosztikai vizsgálatokat: arany tartalmú nanorészecskék segítségével vastagbéltükrözést szeretnének végezni a vastagbélrák felderítésére.