Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást. Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenőrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.
 
Scott Tomlins, a Michigan Egyetem munkatársa 1800 különböző prosztatatumort vizsgált meg, és próbálta azonosítani az agresszív típusú prosztatarák jellegzetességeit. Ebbe a típusba tartozik az összes eset 10 százaléka.
 
A prosztatarákos esetek 44 százalékánál egy SPINK1 elnevezésű gén túlzottan aktív volt - írták a Cancer Cell című szakfolyóiratban a kutatók. Eredményeik szerint azok a férfiak, akiknél a SPINK1 gén aktivitása emelkedett volt, kétszer nagyobb valószínűséggel estek vissza a műtét után. A sebészeti beavatkozás után a férfiak 25-40 százalékánál tér vissza általában a tumor.
 
A SPINK1 gén aktivitása a termelt fehérje mennyiségével követhető a vizeletből, ezért van remény, hogy kimutatására vizsgálati módszer alapuljon.
 
Jelenleg általában az úgynevezett prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét mérik a vérben a prosztatarák vizsgálati tesztjeként. Ezt a fehérjét kizárólag a prosztata sejtjei termelik, ám a módszer azért nem megbízható, mert nem csak akkor emelkedik meg koncentrációja a vérben, ha rákos elváltozás van a prosztatában, hanem akkor is, ha az életkor előrehaladtával megnagyobbodik a dülmirigy.