A testület szerdai közleménye szerint a humán- és állatgyógyszerek, valamint a növényvédő szerek esetében van szükség a könnyen elérhető adatbázis létrehozására, amiből a hatóságok és a fogyasztók is biztonsággal meggyőződhetnek egy-egy gyógyszer valódiságáról.
   
A testület arra is felhívja az érintett tárcák vezetőit, hogy a hamis gyógyszerek terjedésének megakadályozása érdekében vizsgálják felül a gyógyszer-forgalmazásra, -kereskedelemre vonatkozó előírásokat, a kiszabható bírságtételek összeghatárát. 
   
A HENT megállapítása szerint Magyarországon a legális kereskedelmi lánc zártságának köszönhetően nem található legális árusító helyen hamis gyógyszer, de a különböző internetes hirdetéseken, piacokon hozzáférhetők a hamis gyógyszerek. Ezek minősége erősen megkérdőjelezhető, gyakran nem tartalmazzák a megfelelő hatóanyagot, vagy egészségkárosító mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagokat, más hatóanyagokat.
   
A testület rávilágít arra is, hogy a nem legális gyógyszer-kereskedelmi láncban, hirdetéseken keresztül forgalmazókat a hatóságok nehezen tudják ellenőrizni és szankcionálni, mivel a jogi szabályozás nem nevesíti, hogy magánszemélyeknél fellelt nagy mennyiségű gyógyszerek esetében mi számít kereskedelmi tételnek. Éppen ezért kezdeményezi a testület a jogszabályok felülvizsgálatát.
   
A közlemény szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek kezdeményezéseit a HENT megvitatta és elfogadta, soron következő konferenciáján fogalmazza meg ajánlásait annak érdekében, hogy a tagállamok szigorúan lépjenek fel a hamisítványok országhatárokon átnyúló terjedésének megakadályozásáért. 
   
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2008 márciusában alakult, munkájában hat minisztérium, három hatóság, és tíz szakmai, érdekvédelmi szervezet vesz részt. Elnöke Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos.