Judit rendszeresen vett részt szűrővizsgálaton, hiszen munkahelyén kötelező az éves ellenőrzés. Két előírt vizsgálat között véletlenül derült fény melldaganatára, jobb mellét műtötték. Már több mint öt éve daganatmentes, de komoly lelki problémái vannak „halálos betegsége”, valamint testi fogyatékossága miatt. Pedig a nem túl rózsás statisztikai adatok ellenére is -  32 ezer ember hal meg évente rosszindulatú betegség következtében itthon -, a rák nem halálos betegség, legalábbis nem minden esetben, s a páciensek fele ma már meggyógyul.

"Túlzottan félünk a ráktól, pedig ha belegondolunk, a daganatos betegnek sokkal jobb kilátásai lehetnek, mint például egy cukorbetegnek, akit élete végéig elkíséri a kór, gyógyulási lehetőség nélkül; ugyanígy a szív- és érrendszeri megbetegedések következtében kialakuló agyvérzésből van, aki soha nem tud talpra állni" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Mint mondja, sok más gyógyúlt beteggel együtt ő is élő példa arra, hogy a rák nem jelent egyet a halállal. "1986-ban operáltak emlőrákkal, azóta sem kellett kezelni, meggyógyultam."

Folyamatban a gyógyulás. Jók a kilátások © Stiller Ákos

A rákos megbetegedések nagy számban a fejlett országokra jellemzőek, ahol megnövekedett a várható élettartam, szennyezettebb a levegő, sok kemikália veszi körül az embereket, s kerül a szervezetükbe. A 2008-as adatokat rendszerező Magyar Nemzeti Rákregiszter legfrissebb összesítése szerint kis mértékben ugyan, de több lett itthon a rákos beteg. Míg 2007-ben 65 277 megbetegedést jelentettek, addig tavaly 70 527-et. A világ adatait összesítő GloboCan adatbázis tanúsága szerint Magyarország még mindig az élen jár a rákos megbetegedések tekintetében.

A rák alattomos betegség, sok fajtája nem fáj, sok esetben csak akkor észlelik, amikor a beteg állapota súlyossá válik. Óriási szerepe lenne az itthon nem túl népszerű szűréseknek, márcsak azért is, mert  - a statisztikai adatok szerint - az elhunytak közül legalább 7 ezren olyan rákfajtákban szenvedtek, amelyek kimutatására már létezik hatékony szűrővizsgálat. A képet árnyalja, hogy számos daganatnál itthon (még) nincs szervezett szűrővizsgálat, és amelyekre szerveznek prevenciós szűrést, azoknál - például a végbélráknál - sem túl nagy a tolongás, sokakat visszatart az esetleg fájdalmas vizsgálat (a vastagbélrákot kideríteni hivatott tükrözés valóban nem kellemes), illetve az a félelem, hogy kiderül "valami kellemetlen".

A magyar rákregiszter adatai szerint tavaly (is) a tüdőrák volt a leggyakoribb daganattípus (évente 9 ezer új beteggel), ezt követi az emlő- és vastagbélrák, majd a dülmirigy, a húgyhólyag, a gyomor és a hasnyálmirigy rákja. (Igaz, ha a vastag- és végbélrák adatait együtt számoljuk, akkor felcserélődik a második és a harmadik hely.)

T. Károly azon szerencsések közé tartozik, akik elbántak a rákos sejtburjánzással. Húsz évig dohányzott, majd öt évvel azután, hogy letette a cigarettát, tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Eltávolították az egyik tüdőlebenyét, ám egy műtéti szövődmény miatt bal tüdejét teljesen ki kellett venni. Utólag derült ki, hogy így járt jobban, mert ezáltal megszabadították az áttéteitől is. Kilenc éve tünetmentes; leszázalékolták, nem emelhet, és vigyáznia kell a légúti fertőzésekkel is. Noha a tüdőrák szempontjából óriási rizikót jelent a dohányzás, nem csak emiatt alakulhat ki a betegség. A középkorú András nemrég temette el 76 éves édesapját, akiről halála után derült ki, hogy tüdőrákban szenvedett. Mint mondja, azért volt ez nagyon meglepő a család számára, mert édesapja soha nem dohányzott, nem köhögött, de még csak ilyen jellegű panasza sem volt, mindig életvidám és energiával teli nyugdíjas volt. Agyvérzés vitte el.

A nőgyógyászati daganatos esetek szintén jól kezelhetők. Egyik ilyen betegségtípus a méhnyakrák, amit ha időben diagnosztizálják, teljesen meg lehet gyógyítani. Ezt mutatják a számok is: Magyarországon 1000-1200 új beteget diagnosztizálnak évente, ebből 500 beteg az, akin már nem tudnak segíteni az orvosok, az előrehaladott állapotot ugyanis nehezebb gyógyítani. Az északi országokban - ahol népszerűbbek a szűrések, így korábban kiderül egy esetleges elváltozás - mindössze tíz nő esik évente a betegség áldozatául; óriási a különbség.

Ám, aki figyel teste jelzéseire, megelőzheti a nagyobb bajt. Kata mellproblémáival fordult orvosához, a diagnosztizálás után nem sokkal megműtötték, mellét részlegesen távolították el, sugárkezelést és kemoterápiát kapott, végül újra műtötték, a teljes mellét eltávolították, fél évre rá pedig a másik melle miatt is kés alá kellett feküdnie. Ennek csupán egy éve, azóta jól van; még nem tekinthető teljesen gyógyultnak, de mint mondja, megérte végigcsinálni mindezt.

Szűrésen. Esély a gyógyulásra © Marton Szilvia

Tévedés, hogy csak a nőket érinthetné a mellrák, kisebb százalékban ugyan, de a férfiaknál is kialakulhat a daganat ezen formája; általában későn – 60-70 éves korban – jelentkezik. A jelenleg hetvenes éveit taposó Sz. Ferencet szintén melldaganattal operálták. Először 1997-ben, tehát 12 évig tünet- és betegségmentes volt, ám legutóbb a szokásos ellenőrzés során megint találtak nála tumort, így a következő műtét is elkerülhetetlen. Úgy látja, ha újabb 12 évig kihúzza, már nyert ügye van. "Azok a betegek, akik már az utolsó stádiumban keresik fel az orvost, nem remélhetnek sokat, legfeljebb hónapokra lehet megmenteni az életüket. Éveket lehet nyerni, de a teljes gyógyulás már nem érhető el" - mondja a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

A rákgyógyításnak ma még mindig az egyik legbiztosabb módja a műtét: amennyiben a daganat eltávolítható, nyert ügye van a betegnek. Legtöbbször azért nem lehet teljes gyógyulást elérni, mert már áttétek képződtek, a testből pedig nem lehet egyesével kiszedegetni a rákos sejteket. Jó hír viszont, hogy szinte minden rák gyógyítható, ha idejében felismerik. (A körülbelül kétszáz fajta daganatos megbetegedésnek talán egy százaléka nem gyógyítható. Ilyen például a szarkómás betegség, ahol nem sok esélye van a páciensnek.) Az agyrákból történő felépülésre is volt már nem egy példa. Ez azért is kieemelendő, mert az agynak bizonyos részét nem lehet teljes mértékben eltávolítani egy daganat esetében; amennyire lehet, az orvosok megteszik, de az esetek többségében mindig visszamarad valami. Az agy mellett a tüdő és a máj daganatos megbetegedései is nehezebben kezelhetők, hiszen a szövetállomány miatt gyorsan áttevődik a tumor, valamint az egész szervet szintén nem lehet kioperálni. A tüdő esetében, ha a betegség csak egy vagy maximum két lebenyre korlátozódik, nyert ügye van a páciensnek.

A melanoma időben történő felismerésével is elérhető a gyógyult állapot, ám ez esetben is nagyon sokszor későn érkezik a segítség. Szerencsés kivétel Sz. Zsuzsa nevű interjúalanyunk, aki, mivel sok anyajegye volt, rendszeres ellenőrzésre járt a bőrgyógyászhoz. Egy rutinvizsgálat során gyanús lett néhány folt, szövetmintát vettek, kiderült, némelyikben már rákos sejtek voltak. Rosszindulatú anyajegyeit eltávolították, megkapta a szükséges kezeléseket, ami miatt öt évig nem volt szabad gyermeket vállalnia. Azóta már kétéves a kisfia, és rendszeresen járnak anyajegyszűrésre.

Ha valaki sugárkezelést vagy kemoterápiát kap, az koránt sem jelenti, hogy nincs esélye a gyógyulásra. A sugárkezelés a műtétet tökéletesíti: ha a daganat eltávolítása ellenére valamilyen rákos sejt mégis elszabadulna, azt a sugár elpusztítja. Kemoterápiát áttét esetén adnak, hogy a szer az érrendszeren keresztül a szervezet minden részébe eljutva megölje a rosszindulatú sejteket.

A rákból gyógyult ember nem ritka, a szakemberek pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy ennek nagyon fontos feltétele az időben történő diagnosztizálás. Ha valami megváltozik a szervezetben, orvoshoz kell fordulni.