A főigazgató elmondta: az elmúlt napokban több olyan sajtóhír jelent meg, amely szerint Szegeden fuzárium-toxin fertőzés miatt kezelnek egy gyermeket, azonban ezt az orvos nem jelentette hivatalos úton. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is köteles az ezt észlelő orvos jelenteni, hogy az esetet ki lehessen vizsgálni, és feltárhassák az élelmiszerrel való összefüggést a további megbetegedések megelőzése érdekében. 
   
Szeitzné Szabó Mária rámutatott: csak a sajtóból értesültek a Csongrád megyei esetről, így amennyiben kimutathatóan élelmiszer okozta a betegséget, az orvost arra kérik, jelentse be a megbetegedéseket az egészségügyi hatóságnak, és tájékoztatásul a hivatalnak. Szűts Péter, a szegedi beteg kislány kezelőorvosa nem kívánt nyilatkozni az ügyről.  
     
A MÉBiH hétfőn tanácskozást tartott az érintett hatóságok részvételével a fuzárium-fertőzéssel kapcsolatban, azonban a főigazgató szerint ennek nincsen köze a múlt héten megjelent sajtóhírekhez. Hangsúlyozta: a tanácskozást azért hívták össze, mert a hivatal kezdeményezésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által végzett 2008 évi vizsgálatok során - amelyek keretében a fehérlisztből készült és az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzárium-toxin tartalmát hasonlították össze - a vizsgált termékek 3 százalékában találtak határértéket meghaladó fuzárium-szennyeződést.
     
A vizsgálatok szerint a fuzárium-toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást.
     
Szeitzné Szabó Mária kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet az eltűrhető beviteli szintet a még nem hatásos szint századrészében állapította meg. Ez nagyon alacsony határérték,  ezért fennáll a lehetősége, hogy a lakosság néhány százalékát érintheti az átlépése. 
   
A vizsgálatok az egészséges táplálkozásban szokásos termékek (gabonapelyhek, korpák, csírák, teljes kiőrlésű liszt) sem mutattak ki hormonhatású, vagy daganatkeltő anyagot. A finomított gabonaipari termékekhez viszonyítva sem volt lényeges eltérés a kétféle terméktípus között. 
     
A főigazgató hangsúlyozta: a vizsgálok eredménye alapján a magyar lakosság nincs veszélyben a fuzárium-fertőzés miatt, azonban mindenképpen megelőző lépéseket kell tenni a teljes élelmiszerláncban, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák le a gabonatermékek mikotoxin szintjét.