Magyarország a maximális 1000 pontból 633 pontot ért el. A rangsort Hollandia vezeti immár második éve, 875 pontos rekorddal, majd Dánia (819), az újonc Izland (811) és Ausztria (795) következnek. Magyarországot a Cseh Köztársaság mögé, de Szlovákia és Lengyelország elé sorolja a lista, mert néhány éve már próbálkozik egy egészségügyi reform végrehajtásával.

Hogy áll össze?

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index az európai egészségügyi rendszerek standard mérési rendszere; 33 ország egészségügyi rendszerét rangsorolja mintegy 38 mutató alapján. A fogyasztó számára kulcsfontosságú hat területet vizsgálja: betegjog és betegtájékoztatás, e-egészségügy, várólisták hossza, eredményességi mutatók, a szolgáltatások típusa és elérhetősége, valamint a gyógyszerellátás. Az indexet állami statisztikák, a beteg véleménye és független felmérések alapján állítja össze alapítója, a brüsszeli székhelyű Health Consumer Powerhouse kutatóközpont.

A meggyőző eredmények azonban még hiányoznak, bár némi fejlődés tapasztalható az egészségügyi fogyasztói tájékoztatásban. Ezzel együtt, Magyarország nem tartozik a felhasználóbarát gyógyszerkönyveket alkalmazó 13 európai ország közé.

“Úgy tűnik, Magyarország az egészségügyben egyre hosszabb várólistákat hoz létre”, jelenti ki Dr. Arne Björnberg, az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index Kutatási Igazgatója. “Vannak jelek, amik azt mutatják, hogy a rendszer nagyvonalúsága miatt nyomás alatt áll. A jelenlegi magyar kezelési eredmények meglepően alacsony szinten állnak a 60 éves állami egészségügyi tapasztalat ellenére. Ez a kínos helyzet még rosszabb lehet a pénzügyi válság miatt.”

Az ezévi mérések azt mutatják, hogy az európai egészségügy élenjáró szereplői kezdik alkalmazni az egészségügyi tájékoztatás rendszerét, és bevonni a betegeket a döntéshozatalba, kikényszerítve ezzel a rendszer tökéletesebbé válását.