Szóbeli erőszak, megfélemlítés, testi erőszak, szexuális erőszak. Az erőszak fokozatai. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Sebek 2 című tanulmánykötetének bemutatásával helyzetképet adott az elmúlt időszak feladatairól és eredményeiről, amelyeket a családon belüli erőszakot elszenvedők védelmében tett. A szakértők elmondták, hogy ugyan folyamatosan nő az ellátottak száma, ez csupán töredéke a ténylegesen bántalmazottak számának. A többség még mindig nem tudja, hova forduljon, vagy nem mer segítséget kérni.

Nemzetközi civil szervezetek adatai szerint a nyugat-európai és az észak-amerikai térségben három nőből kettő szenved fizikai, pszichikai és/vagy szexuális bántalmazástól. Minden második fizikai erőszaktól. Itthon sem jobb a helyzet. A Netzsaru adatai alapján 2008-ban országosan 11 205 esetben rendeltek el nyomozást családon belüli erőszaknak tekinthető bűncselekmény miatt; mint mondják, ez csak a jéghegy csúcsa. Az otthoni erőszakról ugyanis nincsenek pontos adatok, hiszen az esetek jelentős része csukott ajtók mögött történik.  Ám a hivatalos számok alapján is egyértelmű, hogy a családon belüli erőszak nem ritka jelenség. A gyermekek, nők, öregek, gyengébbek bántalmazása számos családban a "napi rutin" része, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a kutatások szerint, azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre.

Fenyegető otthon. Visszatérők © Stiller Ákos

A nők ellen elkövetett, illetve családon belüli erőszak ráadásul a mai napig tabunak számít. Tudatosítani kell az emberekben, hogy mindenfajta erőszak elkövetése és annak szemlélőként való eltűrése büntethető. Bár kívülállóként nehéz eldönteni, hol a határa más család életébe való beavatkozásnak, mégis fel kell hívni a közvélemény figyelmét, hogy ez nem magánügy.

Hol a segítség?

A segítség egyik formája a krízisellátó modellprogram, amely 2005-ben kezdte meg működését az egykori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kezdeményezésére 8 regionális krízisközpont bevonásával. A civil és önkormányzati fenntartású intézményekben legfeljebb 2-8 hetes ellátást biztosítanak a rászorulóknak. A befogadottakat ez idő alatt felkészítik az önálló életvitelre, támogató családi és társadalmi kapcsolatok ápolására, illetve kialakítására.

Meg kell említenünk a 2006 elejétől működő Shelter-ház szerepét, amely ugyanúgy a bántalmazott nők, anyák és gyermekeik biztonságos elhelyezést biztosítja. Az intézmény címe és elérhetősége titkos, az áldozatok az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálaton (OKIT) keresztül kapnak segítséget és elhelyezést. A Magyarországon egyedüli, országos illetékességű intézmény feladata az erőszak áldozatainak, testi épségének és biztonságának védelme az azonnali férőhelykereséssel.

A kríziskezelő központok gyakorlatilag száz százalékos kihasználtsággal működnek, ami az egyre növekvő igény mellett annak köszönhető, hogy a férőhelyek koordinálását az OKIT tartja kézben. A felszabaduló férőhelyeket így akár pár órán belül igénybe vehetik az újonnan jelentkező bántalmazottak.  

Menekülési terv visszatérőknek

Az ellátottak igen magas százaléka tér vissza bántalmazójához. Ennek több oka is lehet, mint például a gyerekek érzelmi kötődése az apához, a bántalmazott érzelmi labilitása, kötődése, a bántalmazó zsarolása, félelem az újtól, a jövőtől, a bizonytalantól, a megélhetés, lakhatás elvesztésétől. Amennyiben egy nő úgy dönt, hogy visszatér a bántalmazóhoz, minden esetben menekülési és biztonsági terv készül számára, amelyben megpróbálják felkészíteni egy következő lehetséges bántalmazás elkerülésére. Ha a bántalmazásban gyerekek is érintettek, még hazaköltözésük előtt értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálat munkatársát is az esetről. Mindezek ellenére, a tapasztalatok szerint a visszaköltözött családok 20-30 százaléka újból menekülni kényszerül és ismételten felkeresi a krízisközpontokat.  

A rokonokhoz, családtagokhoz kiköltöző bántalmazottak helyzete nagy százalékban megnyugtatóan rendeződik, a család biztonságban érzi magát, a természetes támogató rendszer hatékony segítséget nyújt.  Hatékonyabb segítségnyújtást eredményezne, ha a központok értesülhetnének a kiköltözött családok későbbi sorsának alakulásáról, így a jövőbeli tervek szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályának segítségével valamennyi kríziskezelő központ felhatalmazást kap arra, hogy nyomonkövesse a kiköltözött egyének, családok további életét.