Komoly gond lehet az átállás

Flickr (Creative Commons) - leoplus

Minden utazás előtt fontos kérdés a megfelelő felkészülés, saját magunk védelme. Ez nem csak a poggyászra, a pénzre és az iratokra vonatkozik, hanem testünkre is, amely számtalan veszélynek van kitéve - főleg egy idegen országban, más időzónában, megváltozott klímában és körülmények között. Nem árt tehát előre felkészülni pár dologra, és tudni, mik is azok az egészségügyi kockázatok, amelyekkel számolnunk kell egy nagyobb utazás esetén. Ezeket gyűjtöttünk most össze:
 
Jet-lag
Az emberi test átlagosan napi egy órás időeltolódást képes kompenzálni, tehát egy 7-8 időzónán átívelő utazás esetén kb. 7-8 napig tart mire a belső óránk valóban átáll. Két faktor segítségével rövidíthetjük le az átállás időtartamát: egyrészt az ébren töltött órák eltolásával, illetve melatonin segítségével. Az időeltolás gyakorlata igen egyszerű: ha kelet fele utaztunk, próbáljunk meg hamarabb kelni, mint ahogy azt biológiai óránk diktálná, nyugati utazás esetén pedig próbáljunk meg minél később lefeküdni. A melatonin segítségével is könnyebb lesz az átállás, ezt az anyagot az agyban található tobozmirigy termel az alvás ideje alatt, az alvás-ébrenlét ritmusának meghatározásáért felelős. Magyarországon is szinte minden patikában és bio-boltban kapható, lefekvés előtt vegyük be a gyógyszerész által meghatározott adagot és másnap könnyebben, kipihentebben fogunk ébredni. 

Néha fel kell állni

Flickr (Creative Commons) - dsearls

Mélyvénás trombózis avagy a fapados repülés átka
A 8 óránál hosszabb repülőutak esetében kiugróan megnő a lehetőség a mélyvénás trombózis kialakulására, amely akár halálos komplikációkat is okozhat - szerencsére csak nagyon ritka esetben. Ne ijedjünk meg, minden egymillió utas közül mindössze 27-nél alakul ki ez a trombózis. A kialakulás kockázatát tovább növeli fennálló szív- és érrendszeri betegség vagy elváltozás, tüdőembólia előfordulása a kórtörténetben, csípő vagy térd műtét az utazást megelőző fél évben. Bizonyos gyógyszerek - például a fogamzásgátlók vagy ösztrogén készítmények -, illetve a terhesség is növelheti a kockázatot. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem utazhatunk, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztás és a láb izmainak fél óránkénti átmozgatása (pumpálás a lábbal, a lábfej mozgatása ún. pipa-spicc állásba, lábfejkörzés, a lábujjak mozgatása, stb.), valamint pár perc séta a széksorok között segít abban, hogy megfelelő legyen lábunk vérellátása. 

Utazás közben nagyobb a veszély

Flickr (Creative Commons) - c4r1n3b

Megfázás és influenza
A különböző náthát és súlyosabb betegségeket okozó baktériumok és vírusok tulajdonképpen bármilyen felületen életben tudnak maradni órákon, bizonyos esetben napokon keresztül is. Gyakori kézmosással 30-50%-al kisebb esélyünk van arra, hogy megfertőződjünk. Ha a kézmosást nem tudjuk megoldani utazás közben, használjunk gél állagú, magas alkoholtartalmú kézfertőtlenítőt (szinte bármelyik drogériában találhatunk ilyet). Ügyeljünk arra, hogy minél kevesebbszer nyúljunk az arcunkhoz (száj, szem), hiszen így terjed a legtöbb betegség.
 
Tengeribetegség
Ha hajóval utazunk - főleg nagyobb távolságok esetén - érdemes felkészülni arra, hogy a gyomrunk nehezebben veszi be a vízi közlekedést, mint azt elsőre gondolnánk magunkról. Aki hajlamos a tengeribetegségre, az válasszon olyan kabint (vagy ülőhelyet) ami közel esik a hajó közepéhez. Képzeljük el a hajót úgy, mint egy libikókát: a két legtávolabbi pontnál a legnagyobb a mozgás, a közepe viszont sokkal kevésbé instabil. Segíthet a friss levegő és sokak szerint citrusfélék fogyasztása is megnyugtatja háborgó gyomrunkat.

Nem túl szerencsés pihenés

Flickr (Creative Commons)

Ételek/italok által kiváltott rosszullétek, ételmérgezések
Mindenképpen tartsuk be a szabályt: sose együnk semmit, amit nem főztünk/mostunk/hámoztunk meg. A főzés során a magas hőfok elpusztítja a baktériumokat, így főtt ételt nyugodtan fogyaszthatunk, és meghámozható gyümölcsöket (pl. narancs) is bátran ehetünk bárhol. Ha megmossuk az ételt, mindig nagyon alaposan tegyük, és mindenképpen informálódjuk arról, hogy az adott országban fogyasztható-e a csapvíz. Ha nem, akkor vásároljunk nagy tétel palackozott vizet, és még fogmosáshoz is ezt használjuk.

Leégés a napon
Főleg akkor kell erre ügyelnünk, ha gyerekekkel nyaralunk, de saját bőrünket is mindig óvnunk kell. Mint az köztudott, a súlyos napégések növelik a bőrrák kialakulásának kockázatát, emiatt fontos hogy a gyermekeket legalább 30 faktoros napkrémmel védjük, és ne felejtsük el újra és újra bekenni őket - és magunkat -  pár óránként, vagy strandolás után. Ez fokozottan igaz az őszi-téli időszakban, amikor bőrünk nincs hozzászokva a rendszeres napsütéshez, és egy trópusi ország melegébe utazva szeretnénk ismét átélni a nyár örömeit. 
 
Baktériumok a repülőgépen
Azért tartjuk fontosnak, hogy ezt a veszélyt külön kiemeljük, mert a repülőgépeken a különlegesen száraz levegő miatt kiszáradnak az ember nyálkahártyái és ezzel együtt azok a sejtek és enzimek, amik a baktériumoktól való védelmünket alkotják. A megfelelő folyadékbevitel garantálja, hogy nyálkahártyánk még ebben a szélsőséges helyzetben se száradjon ki, így mindig ügyeljünk arra, hogy legyen innivalónk a fedélzeten, ugyanis itt lehetünk a legkönnyebben fertőzöttek.

-BK-