szerző:
hvg.hu

Egyre korábban sötétedik, a hőmérő higanyszála alacsonyan jár, s mindez a közérzetünkre is hatással van. De milyen betegségeket hoz elő vagy erősít fel a tél? Sorra vettük a zord időjárási viszonyok között jelentkező nyavalyáinkat.

Végre havazik. A tél egyetlen szépsége mégsem tűnt el végérvényesen bolygónk folyamatos felmelegedése ellenére sem. Legalább ennyi örömünk legyen, ha már kénytelenek vagyunk elszenvedni a szürkeséget, az egyre kevesebb fényt, a ködöt, a hideget, a magas páratartalmat, és az ilyenkor már menetrendszerűen jelentkező nyavalyákat is. De nézzük, miről is van szó.

A fényhiány leginkább a hangulatunkat kezdi ki, bizonyos hormonok alacsonyabb szintje vagy hiánya miatt. Az úgynevezett boldogsághormon, azaz az endorfin csak napfény hatására termelődik szervezetünkben, így  a téli hónapokban érezhetően lecsökken a szintje. Helyébe annál több melatonin, azaz alváshormon lép, szinte garantálva a fáradékonyságot, lehangoltságot. Jó esetben nem lesz súlyosabb következménye. A melatonin a sötétség hatására termelődik a szervezetben; a nap különböző szakaszaiban más és más mennyiségben van jelen a vérünkben: éjjel tízszer magasabb a hormon szintje, mint nappal. Éppen ezért fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában. Sokaknál, az arra hajlamos embereknél ilyenkor nagy eséllyel alakul ki a szezonális depresszió. Éppen ezért használjunk ki minden napfényes percet: menjük ki a szabadba, sportoljunk, vagy csak "töltődjünk fel" egy hosszabb sétával, ennyi is elég, hogy felpezsdítsük a vérkeringést, ami máris jobb közérzetet biztosít.

Szívünkre megy

© MTI/EPA

A tartós hideg a szívünkkel sem tesz túl sok jót. Köztudott, hogy télen gyógyszerszedés mellett is magasabb a vérnyomás. "A hidegre a szervezet ugyanis  az erek beszűkülésével reagál, hogy minél jobban megtartsa a hőt" - mondta el a hvg.hu-nak Ádám Rita meteorológus.  Majd folytatta: ezzel a szívnek lesz rosszabb,  ilyenkor nehezebben pumpálja a vért, ami egészséges embernél nem jelent különösebb gondot. Nem így egy szívbetegnél, akinél keringési rendellenességek léphetnek fel, sőt, szívkoszorúér-görcs is kialakulhat.

Szirmák Eszter kardiológus szerint hideg, szeles időben gyakran tapasztalhatjuk, hogy az utcára lépve hirtelen elakad a lélegzetünk, és mellkasi nyomás lép fel; ez is jól jelzi, hogy a mostoha időjárás megterheli a szervezetet. A szívbaj megelőzése érdekében ezekben a hónapokban is időt kell fordítani a rendszeres mozgásra, ez lehet reggeli torna, szobakerékpározás vagy egy kiadós séta a szabadban. Amennyiben nagyon hidegre fordul az idő - mínusz 8-10 fok -, jól fel kell öltözni, és védeni kell a szájat is, hogy ne közvetlenül lélegezzük be a hideg levegőt. Amint fokozatosan hozzászoktunk a hideghez, már bátrabban szívhatjuk be a friss levegőt a tüdőbe.  Gondot kell fordítani a vitaminpótlásra is, segíthet a fertőzések leküzdésében. Nem ajánlott zsíros, nagyon nehéz ételeket fogyasztani; a testsúly megőrzése, a fizikum karbantartása sokat segíthet a keringési rendszer megóvásában. Érdemes figyelni a vérnyomásunkat, időnként ellenőriztessük a koleszterin, triglicerid, húgysav és vércukor szintünket is.

Légúti betegségek

A kardiológus szerint télen a másik komoly veszélyt a fertőzések jelentik a szívbetegek számára, egy felső légúti hurut akár életveszélyes lehet. Ahogy a meteorológus mondja, ilyenkor a hideg mellett alacsonyabb a páratartalom is - az ideális 40-60 helyett általában csak 20-30 százalékos -, s ez akár hetekig tarthat: ideális klíma az influenzavírusnak. Ahogy a tüdőgyulladást okozó vírusoknak, baktériumoknak is, a téi járványok idején ugyanis a tüdőgyulladást vírusok (elsősorban az influenza A vagy B vírus) okozzák, de rendszerint ilyenkor is számolni kell (másodlagos) bakteriális fertőzéssel. Az úgynevezett atípusos kórokozók azért veszélyesek, mert sokszor nem ezek okozzák a jellemző tüneteket, gyakran tünetszegényen zajlik a betegség, így nehezen felderíthető. (Mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70 százalékát vírusok okozzák, felesleges, sőt káros antibiotikumokat alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés kezelésében jöhet számításba.)

Az alacsony páratartalom könnyen kiszárítja a nyálkahártyát, a légutakat, ami azért nem egészséges, mert könnyebben megtelepednek a vírusok. De kiszáríthatja a bőrt és a szemet is; a legtöbb panaszuk a kontaktlencsét viselőknek lehet, hiszen ilyenkor könnyen begyulladhat a szem. A nem megfelelő páratartalom felerősíti a reumás fájdalmakat, az ízületi panaszokat, nemritkán gyulladást okozva.

Megfelelő védelem

Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus szerint a szervezet védekező rendszerének támogatására szép számmal találhatunk idény jellegű friss gyümölcsből és zöldségből olyanokat, amelyek hatékonyan fokozzák szervezetünk fertőző betegségekkel szembeni ellenállását. Segítenek a meleg innivalók: tea, kakaó, tejeskávé, a C-vitamin, amelynek napi rendszeres beviteléről gondoskodhatunk friss zöldségek és gyümölcsök nagyobb mennyiségű fogyasztásával. Egyéb téli zöldségfélék, mint a petrezselyemgyökér, zeller, cékla, karalábé, retek, fekete retek, valamint a száraz hüvelyesek (szárazbab, lencse, sárgaborsó) nagy vitamin- és ásványianyag-, valamint jelentős rosttartalmuk miatt segítik az emésztőrendszerünk és az egész szervezetünk működését. További antioxidáns hatású vitaminjaink is a szervezet védelmét szolgálják, így az E-vitamin (mandulában, mogyoróban, a különböző növényi olajokban, a búzacsírában és az avokádóban), a cink (a vörös húsfélékben, a teljes kiőrlésű kenyerekben és gabonafélékben), valamint a szelén (a napraforgómagban, a tonhal konzervben, a tőkehalban). Számos fűszernövényünket a népi gyógyászat is használta, vírusellenes hatást tulajdonítottak például a fokhagymának, de a nyersen fogyasztott vöröshagyma vagy a hagymahéj tea is ismert iylen vonatkozásban. A pre- és probiotikum-tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztása is támogatja a bélflóránk megfelelő működését, amely szintén a szervezetünk védelméhez járul hozzá.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a mértéktartó, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás, a meleg italok, a vízben oldódó vitaminok, pre- és probiotikumok napi rendszeres bevitele és a testedzés segíti a szervezetet a fertőző betegségek elleni küzdelmében és a téli elhízás megelőzésében.

Téli hízókúra (Oldaltörés)


Allergiások: most sem lélegezhetnek fel

Ádám Rita szerint sokan a lakásban használható párologtatóval próbálják orvosolni a száraz levegő okozta kellemetlen tüneteket, nem árt azonban tudni, hogy a zárt térben kialakuló magas páratartalom elősegíti a  poratkák, penészgombák szaporodását. Ezek ugyanolyan allergiás tüneteket okozhatnak, mint nyáron a pollen: tüsszögést, köhögést, orrfolyást.

Bár a téli hónapok alatt a légúti allergiások egy része szó szerint is fellélegezhet – a betegség agresszivitása kisebb és a tünetek is enyhébbek mint általában a szezonális allergiákban –, de ez nem azt jelenti, hogy az év hidegebb időszakában megfeledkezhetünk a betegségről. A hidegebb hónapokban egyébként is könnyebben elfedheti az allergia okozta orrdugulást egy-egy nátha, arra azonban érdemes figyelni, hogy ha valakinek nem múló megfázása van, menjen el egy kivizsgálásra. Figyeljünk magunkra, mert az allergia hosszú távú hatásának szempontjából egyáltalán nem érdektelen a tél sem; ráadásul egy már kialakult érzékenység mindig elősegíti a következő kialakulását.

Miért is hízunk?

© AP
A tél beálltával az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága is megváltozik. Bizonyára sokunkat foglalkoztat a kérdés, miért vagyunk hajlamosabbak a hízásra a téli hónapokban. Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus szerint a válasz a hőszigetelésben szerepet játszó zsírszövet gyarapításában keresendő, amely a kevesebb napfény és a hűvösebb időjárás következtében automatikusan beindulhat a szervezetben. S ehhez még az is hozzájárul, hogy kevesebb időt tartózkodunk a friss levegőn, kevesebbet mozgunk, érthetően jobban vonz a lakás melege, mint az esős-fagyos zord idő. A hideg hatására ugyan kissé megnőhet az energiaszükségletünk, de gyakran ennél többet eszünk – különösen az ünnepek alkalmával –, s talán ez a legkomolyabb oka a hízásnak.

A férfiak e téren is szerencsésebbek, körülbelül 5-10 százalékkal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint a hasonló testméretekkel bíró nőknek. Köszönhetik ezt nagyobb izomtömegüknek, valamint a kisebb arányú zsírszövetnek és a férfi nemi hormonoknak. A gyermekek energiaszükséglete nagy a fejlődés, a növekedés miatt, de az életkor előrehaladtával ez fokozatosan csökken. Ennek oka az izomszövet folyamatos csökkenése, illetve az anyagcsere lassulása.

Van mód az alapanyagcsere fokozására. Ideális testsúlyunk megőrzése érdekében, kevesebb energia bevitelre vagy több energia felhasználásra van szükség, tehát fontos a mértéktartás, ahogy a rendszeres testmozgás is, különösen 35 év felett. Az aktív testedzés ugyanis közvetetten gyorsítja az alapanyagcserét, mivel nő az izomtömeg is. Az aktív sportolóknak közel 5 százalékkal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű, inaktív embereknek.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Öt villanyoszlop dőlt ki egy autóbalesetben Soroksáron

Öt villanyoszlop dőlt ki egy autóbalesetben Soroksáron

Megbénult Prága, tízezrek követelték Babis lemondását

Megbénult Prága, tízezrek követelték Babis lemondását

Szerdán kisüthet a nap, bár belerondíthat az eső

Szerdán kisüthet a nap, bár belerondíthat az eső

Beszakadt a 4iG árfolyama, miután elálltak a T-Systems megvásárlásától

Beszakadt a 4iG árfolyama, miután elálltak a T-Systems megvásárlásától

Oroszország kiutasított két német diplomatát

Oroszország kiutasított két német diplomatát

Chrome-ot használ? Frissítsen rá, nagyobb biztonságban lesznek a jelszavai

Chrome-ot használ? Frissítsen rá, nagyobb biztonságban lesznek a jelszavai