Volker Dötsch professzor (Goethe Egyetem, Frankfurt) egy átfogó nemzetközi kutatást foglalt össze, amelynek célja a daganatok és a meddőség kapcsolatának feltárása volt. A Cell aktuális számában közölt tanulmány szerint a férfiakkal szemben inkább a nők szenvednek meddőségi problémákkal, melynek oka az ivarsejtek különbségében rejlik: a spermiumok egy egész élet során termelődnek, míg petesejtekből csak viszonylag korlátozott szám áll rendelkezésre, amelyek egy érési folyamat során aktiválódnak. Amennyiben a még éretlen petesejtek károsodnak, sérül az érés minőségi kontrollt ellátó mechanizmusa.

A folyamat egyik kulcsfehérjéje a p63, mely a p53 fehérjecsalád egyik tagja. A p53 (a genom őrzője) genetikai károsodás során lép működésbe: gátolja a sérült sejtek osztódását, és amennyiben a hiba nem kijavítható, elindítja a sejthalál folyamatát. A humán daganatok mintegy felében tapasztalható p53-károsodás, amely a károsodás feletti kontroll elvesztésével jár.

Sokáig úgy gondolták, hogy a p63 alapvetően hasonló mechanizmust tölt be a daganatképződés kivédésében, azonban petesejtekben Dötsch professzorék egy attól eltérő mechanizmust azonosítottak. Mindkét molekula elég instabil, azonban például sugárkárosodás okozta genetikai károsodásra aktiválódnak. Azonban egy féregfajjal, a Caenorhabditis elegans ivarsejtjeivel végzett kísérlet során megállapították, hogy míg a p63 csupán a genetikai állapotot ellenőrzi, addig a p53 daganatgátló hatással is rendelkezik. Ezek alapján kijelenthető, hogy a p63 a p53 ősibb formája.

Továbbá a megújuló szövetekben (például a bőrben) a p63 jelenléte alapvető volt az őssejtek és a genetikai ellenőrzés szempontjából.