Túl keveset, naponta csak 15 alkalommal – a gyerekek ezzel szemben naponta négyszázszor – nevetünk. Pedig a kacagás akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Norman Cousins, laikus kutatási eredményei által kristályosodott ki a szociális és pszichoszociális tényezők szerepe az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés terén. A 70-es években a Saturday Review író-szerkesztőjeként dolgozó Cousinsnál autoimmun betegséget diagnosztizáltak. Úgy vélte, hogy ha a stressz ront az állapotán, akkor a pozitív érzelmektől biztosan jobban lesz. Orvosa jóváhagyásával egy sor vicces filmet „írt fel magának”. Végül az állapota javult, Cousins pedig 1979-ben könyvformába öntötte élményeit, bestseller lett és egy új terület felé vezette a kutatókat: az integratív orvoslás (hagyományos és a modern orvoslás elemeit egyesíti) felé.

A nevetés iskolája. Tanulnunk kellene

MTI/Földi Imre

A nem tudományos alapokat Cousins fektette le, de sok orvoskutató csapott le rá, többek közt Lee Berk a 80-as években. Korábbi munkáiban Berk és munkatársai felfedezték, hogy a vidám nevetés hatása meglepő. Két hormon: a béta-endorfin (a kedélyállapotot szabályozó vegyületek) és az emberi növekedési hormon (HGH, amely segít optimalizálni az immunrendszer működését) szintje 27 illetve 87 százalékkal növekedett azoknál a résztvevőknél, akik humoros filmeket néztek. Ezt a növekedést nem tapasztalták azoknál, akik nem néztek ilyen műsorokat. Egy másik tanulmányból az derült ki, hogy a vidám nevetés csökkentette három káros stresszhormon szintjét is: a kortizolét (stressz hormon), az epinefrinét (adrenalin) és a dopakét (a dopamin fő katalizátora), 39, 70 illetve 38 százalékkal. Ezen stresszhormonok krónikusan magas szintje rombolja az immunrendszert.

Fokozza a vérkeringést

Az elmúlt években több olyan vizsgálatot végeztek, amelybne azt vizsgálták, hogy bizonyos betegségekre hogyan hat a nevetés. Egy öt éven át tartó vizsgálatból, amelyet lábszárfekélyes betegeken végeztek kiderült, hogy a szívből jövő nevetés izgatja a rekeszizmot, fokozza a vérkeringést így gyorsítva a láb gyógyulását – vélik a Leedsi Egyetem egészségtudományi karának kutatói. A közlemény a British Medical Journal folyóiratban jelent meg.

A legjobb gyógymód a vénás betegek számára a megfelelő kórházi ellátás és a szívből jövő nevetés, a gyógyulás kulcsau gyanis a lábból a szív irányába való vérkeringésnek a gyorsítása – vélik a kutatók. Nagy-Britanniában 500 ezer ember szenved visszatérő lábszárfekélyektől, gyakori jelenség viszeres lábak és mozgási problémák esetén, kialakulását a túlsúly tovább növeli.

Korábbi vizsgálatok szerint a nevetés csökkenti a szívbetegségek előfordulási valószínűségét is. Vizsgálták a nevetés hatásait a cukorbetegség gyógyszeres kezelésében, a magass vérnyomás és magass koleszterinszint esetén is. Azok, akiknek napi 30 percet kellett nevetniük egy vicces film nézése közben, csökkent még a stresszhormon szintjük is.

Nem baj, ha mű

A nevetés vagy hahota jóga 15 éve létező ága a jógának. A gyakorlatok során a minden ok nélküli nevetést vegyítik a jógából ismert légző-gyakorlatokkal. Az elgondolás azon a felismerésen alapszik, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni az igazi és a műnevetés között. A test mindkét esetben boldogsághormonok termelésével reagál.

A jóga e furcsa változatát már krónikus betegek gyógyításában is kipróbálták. A nevetés a testi tünetek mellett arra is jó, hogy szünetet tartsanak a gondolkodásban – vélekednek neurológusok. A Parkinson-kórban szenvedőknél például segíthet leküzdeni az izolálódástól való félelmet.

Fájdalomcsillapítás bohócokkal

Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek. Már Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság feltétele – aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul. Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja. Erre a meggyőződésre alapozza működését az alapítvány.

Az első kórházi "bohócterápiás részleget" 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában – többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon – alkalmazzák a gyógyító nevettetést. Magyarországon 1996-tól működik ilyen alapítvány.

Emeli a jó koleszterin szintjét

Cukorbetegeknél is vizsgálták a vidám nevetés hatását. A diabétesz egy anyagcserezavar, amely növeli a szívbetegségek, a vakság és más immunrendszeri, neurológiai és érrendszeri szövődmények kockázatát. Felfedezték, hogy a nevetés, mint megelőző terápia emeli a jó koleszterin szintjét és csökkenti a gyulladást.

A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a nevetés, mint kiegészítő kezelés a cukorbetegeknél csökkentheti a stresszt és a gyulladásos válaszokat, továbbá emelheti a „jó” koleszterin szintjét. A szerzők szerint a vidámság csökkentheti a cukorbetegséghez kapcsolható keringési panaszok és a metabolikus szindróma mértékét. Ám további tanulmányok szükségesek az eredmények kiterjesztéséhez és tisztázásához.