Eddig tizennégyen haltak meg a németországi hasmenésjárványban, a fertőzésekből a Robert Koch intézet 329 esetet erősített meg, de egyes jelentések szerint az 1200-at is eléri a megbetegedettek száma. Az viszont jó hír, hogy a német egészségügyi hatóságok szerint hétvégén kismértékben, de lassult a betegség terjedése. Nem egy esetben alakult ki ugyanakkor a bélbaktérium okozta fertőzés nyomán az úgynevezett haemolytikus uraemiás szindróma (HUS), amely veseelégtelenséget okoz és halálos is lehet. "Reméljük ugyan, hogy csökken az esetek száma, de attól tartunk, növekedni fog" - mondta Oliver Grieve a Schleswig-Holstein-i Egyetemi Egészségügyi Központtól, ahol sok fertőzött beteget kezelnek.

Az Escherichia coli (E. coli) nevű baktériumfaj által okozott súlyos fertőzés eddig sem volt ismeretlen, egy 1996-os skóciai ételmérgezés során például 26 ember halt meg. Míg a tengerentúli sajtóban csak hamburger-mérgezésként emlegetett 1982-es járványt a marhahúsból készült, nem megfelelően átsütött hamburgerek okozták, rengeteg embert megfertőzve. A baktériumok közül amúgy az E.coli-n kívül a szalmonella, a campylobacter és a lisztéria okoz leggyakrabban fertőzéseket; bár általában jól kezelhető esetekről van szó, a németországihoz hasonlóan néha súlyos, akár végzetes kimenetelű szövődmények is előfordulhatnak.

MTI/EPA

Az E.coli baktériumnak 250 különböző típusa van, ezek közül az egyik – az enterohaemorrhágiás E. coli (EHEC) – okozza a mostani, véres hasmenéssel és lázzal járó járványt. A legtöbb típus az emberre nézve teljesen ártalmatlan, de van körülbelül 100, amely veszélyes. Ilyen az EHEC is, amely a vérbe kerülve olyan toxinokat termel, amelyek súlyos bélrendszeri gyulladást (gastroenteritist) okozhatnak, a fertőzés legsúlyosabb formájában pedig szétesnek a vörösvértestek, vérszegénységet és veseelégtelenséget okozva. Német kórházakban az újabb betegeknél az orvosok már azt is tapasztalták, hogy egyes pácienseknél a baktérium okozta mérgezés következtében a központi idegrendszer is károsodott, továbbá azt sem zárják ki, hogy a betegek maradandó egészségkárosodást szenvedhet. A hírek szerint ugyanakkor Hamburgban és Hannoverben sikeresen kísérleteztek egy antitest-terápiával, amely korábban válságos állapotban lévő és hasonlóan súlyos tünetekkel küszködő gyermekeknél már bevált.

A fertőzés lappangási ideje, azaz 3-8 nap (átlagosan 3-4 nap) után kezdődnek a hasmenéses tünetek, amelyeket gyakran erős alhasi görcs, kisebb láz és hányás kísér. A jellemzően véres hasmenés a legtöbb esetben enyhe lefolyású, magától elmúlik, és a betegek zöme 5-7 nap alatt meggyógyul. A járványt okozó baktériumfajtáknál eddig azt tapasztalták, hogy főleg a gyermekeknél okoz súlyos szövődményeket, míg most főleg a felnőttek betegedtek meg. Szakemberek szerint ugyanakkkor nehéz a korábbi tapasztalatokra támaszkodni, mert az E.coli okozta járványokkal kapcsolatban kevés a megbízható információ.

Nem csak az uborka van feketelistán

A legutóbbi hírek szerint öt spanyolországi zöldségtermelő farmot gyanúsítanak azzal, hogy vérhast okozó baktériumokkal szennyezett uborkát küldtek a német piacra. A német szakértők egyébként nem zárják ki, hogy a spanyol uborkákon kívül más forrása is lehetett a fertőzésnek. Ám a termelők tagadnak, szerintük a csomagolásnál vagy a szállításnál szennyeződhettek a zöldségek. Spanyolország közben fontolóra vette, hogy kártérítést követel, miután Ausztriában, Belgiumban és Németországban importkorlátozást rendeltek el spanyol zöldségekre vonatkozóan. A német hatóságok azt tanácsolják, hogy a lakosság lehetőség szerint továbbra se fogyasszon nyers zöldséget, mindenekelőtt paradicsomot, paprikát, uborkát és salátát.

MTI/EPA

"Még a gyanús uborkaszállítmányokat sem kell  megsemmisíteni, a fertőzés kiküszöbölhető, ha nagyon alaposan, például mosogatószerrel megmossuk és meghámozzuk a zöldséget a fogyasztás, feldolgozás előtt" – mondta el a hvg.hu megkeresésére Berencsi György virológus, aki szerint a baktériumok közvetlenül is átkerülhetnek emberre fertőzött állatról, vagy annak ürülékéről. A virológus szerint a mostani fertőzés forrása istállótrágya, komposzt, de akár emberi ürülék is lehet. Nem megfelelő higiénés körülmények között emberről emberre is terjedhet a betegség, ezért az alapos kézmosás elengedhetetlen. Azoknak pedig, akik a közelmúltban Németországban jártak, és tapasztalják a tüneteket, továbbra is azt ajánlják: ne kezdjenek antibiotikum-kúrába, mert az akár súlyosbíthatja is a tüneteket. Hasfogó szedése sem javasolt, mivel ezáltal a méreganyag nem tud távozni a szervezetből. Berencsi szerint korábban is voltak ilyen esetek, itthon is, 1985 óta figyelik az ilyen jellegű megbetegedéseket, de eddig csak szórványos fertőzések voltak.

Több országba is jutott a fertőzött zöldségből

Arról, hogy a problémás tételből Magyarországra is érkezhetett, még vasárnap reggel az unió élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül kapott értesítést. Ezután rendkívüli vizsgálatot rendeltek el – a miniszteri utasításnak megfelelően – a növény- és talajvédelmi igazgatóságoknak. A szakértők eddig mintegy 80 mintát gyűjtöttek össze a spanyol eredetű zöldségfélékből, hogy tüzetesen megvizsgálják mikrobiológiai szempontok alapján. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn azt mondta, nem találtak fertőzött zöldséget.

MTI/EPA

Noha nálunk nem mutatták ki a fertőzést, még a gyanús eseteknél sem, Franciaországon kívül Lengyelországban szállítottak kórházba súlyos tünetekkel egy asszonyt, aki korábban Hamburgban járt. Svédországban 36 gyanús esetet vizsgálnak jelenleg is ki. Két ember életveszélyes állapotban van emiatt. Nagy-Britanniában három német állampolgárnál észlelték az EHEC-fertőzést. Európán kívül is terjed a veszedelmes EHEC-baktérium. Hétfői hír szerint három amerikai állampolgárt is megbetegített a kórokozó; korábban mindhárman Németországban jártak.