James Parkinson angol orvos 1817-ben írta le a róla elnevezett betegséget. A súlyos idegrendszeri zavar nem ritka betegség: végtagremegés, az izomfeszülés merevsége és lelassult mozgás jellemzi. Már a múlt század hatvanas éveiben felfigyeltek arra, hogy erős dohányosok között ritkább a Parkinson-kór. A kutatók azóta foglalkoznak ezzel a rejtéllyel, de a kérdésre adott kézenfekvő válasz az volt, hogy a cigarettázók többségében az infarktus vagy a tüdőrák tünetei előbb megjelennek, mint az idős korban kezdődő idegbetegség.

A Parkinson-kór oka, hogy az agyban az ingerületet átvivő dopamin mind kisebb mennyiségben termelődik bizonyos agysejtekben. Az agynak az a területe, mely a dopamint előállítja, megállíthatatlanul pusztul és az izommozgással, mozgásszabályozással kapcsolatos működések, amelyekhez dopaminra van szükség, fokozatosan romlanak.

A FASEB Journalban megjelent cikkükben Patrick P. Michel és munkatársai beszámoltak arról, hogy genetikai módosítással olyan egértörzset tenyésztettek ki, melynek szervezetéből a speciális nikotinreceptor, az alfa-7 altípus hiányzott, míg a kontroll csoport állataiban jelen volt.

A kétféle egérből nyert embriók sejtjeiből a francia szakemberek olyan agysejteket állítottak elő, melyek a dopamintermelést fokozatosan abbahagyták. A kutatók azt találták, hogy a nikotin helyreállította az ép egerek sejtjeinek dopamintevékenységét, viszont nem befolyásolta azokból az egerekből származó sejtekét, melyekben nem volt nikotinreceptor. A kutatók azt remélik, hogy az alfa-7 nikotinreceptorra kifejlesztett készítménnyel a Parkinson-kór új gyógyszerét lehetne előállítani.