szerző:
Medipress
Tetszett a cikk?

A halálakor a legidősebbnek számító asszony 115 éves kora ellenére szellemileg teljesen friss volt és az időskori demenciának semmiféle jelét nem mutatta – állítják holland kutatók.

Lassan több mint tíz év telt el azóta, hogy az ember genetikai kódjának vázlatát először megfejtették, azóta néhány száz embernek teljes mértékben feltérképezték a genetikai kódját, mivel a génolvasási technológia fokozatosan megbízhatóbbá és olcsóbbá vált.

Az Amerikai Humán Genetikai Társaság montreali éves tudományos konferenciáján bemutatott tanulmány szerint az asszonyt a génjei óvták meg a demenciától. A legidősebb nő személyazonosságát a kutatók mindvégig titokban tartották, ezért csak W115-ként utalnak rá a tanulmányban. A nő halála előtt testét és szerveit orvosi célokra ajánlotta fel, így a kutatóknak lehetőségük adódott a szép kort megélt asszony agyát, szívét és egyéb szerveit alaposan megvizsgálni, miközben sor került a nő DNS-ének teljes feltérképezésére is.

„A genetikai feltérképezés során kiderült, hogy a vizsgált személy DNS-láncában valami ritka genetikai változás figyelhető meg” – nyilatkozta Henne Holstege, a holland VU Egyetem amszterdami orvosi központjának kutatója BBC-nek. „Egyelőre még nem teljesen tisztázott, hogy milyen szerepet játszanak ezek a megváltozott gének, de azt tapasztaltuk, hogy ezek meggátolták a demencia és egyéb időskorra jellemző betegségek kialakulását, mint ahogy az is kiderült, hogy a nő agyában semmi jele nem volt a kezdődő Alzheimer-kórnak” – tette hozzá Holstege.

Az asszony koraszülött volt, és az orvosok akkor kevés esély láttak a túlélésre, ennek ellenére hosszú és egészséges életet élt, 105 éves korában költözött be egy idősek otthonába. A nőt 100 éves korában mellrákkal kezelték, végül gyomorrákban halt meg 15 évvel később. 103 éves korában egy szellemi képességet vizsgáló teszt során a kutatók megállapították, hogy W115 szellemi szintje a 60-75 éves korcsoportra volt jellemző.   

„Az idős asszony genomjának teljes feltérképezése fontos kiindulópont lehet egy olyan kutatáshoz, amelynek köszönhetően megérthetjük, hogy milyen módon függ össze a DNS a hosszú, egészséges élettel” – nyilatkozta a BBC-nek a Jeffrey Barrett, a cambridge-i Sanger Kutatóközpont szakembere. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!