szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusfertőzés (humánpapilloma vírus, HPV) ellen van ugyan védőoltás, ám az ára miatt még mindig kevesen jutnak csak hozzá. A rendszeres szűrővizsgálat azonban azoknál is elengedhetetlen, akik beoltatják magukat. A vakcina ugyanis csak a vírus leggyakoribb törzsei ellen véd.

Most sem fog anélkül eltelni az európai méhnyakrák megelőzési hete – január 22. és 28. –, hogy ne oltanának be jónéhány nőt ingyenesen. Ezúttal száz nehéz körülmények között élő lány és édesanya lett a szerencsés kiválasztott, akik megkaphatják a humánpapilloma vírus (HPV) vírus elleni vakcinát, elébe menve így a méhnyakrák esetleges kialakulásának. A szerencse pedig valóban nem túlzás: a vakcina jelen pillanatban körülbelül 90 ezer forintba kerül, és nem sok esély van arra, hogy ez a hamarosan megváltozzon, a társadalombiztosításon belül ugyanis nincs erre pénz.

A HVG korábban már végzett egy gyors számítást ezzel kapcsolatban: kétmilliárd forintot igényelne, ha egy korosztály valamennyi lánygyermekét beoltanák a rettegett vírus ellen. Igaz, ezzel évi 1-2 ezer méhnyakrákos megbetegedést lehetne megelőzni. Az elmúlt években azonban arra is volt példa, hogy az önkormányzatok vállalták át a méhnyakrák-megelőzés költségeit: több település vásárolta meg a 13-14 éves lány lakosainak az oltást.

A vírus szexuális úton terjed, és valószínűleg a leggyakoribb nemi úton terjedő vírusfertőzésről van szó. Becsült adatok szerint Magyarországon a nők 25 százaléka fertőzött, ezek közül évente több mint ezer nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot. Így nem meglepő, hogy a HPV a szexuálisan aktív nőknél a leggyakoribb, azonban a fertőzések legnagyobb része – 50-80 százalék – három-hat hónap alatt eltűnik a szervezetből. Amennyiben a szervezet immunrendszere gyenge, és a vírusfertőzés állandósul, valamint jelen vannak egyéb hajlamosító tényezők is – dohányzás, hormonális állapot –, akkor alakulhat ki méhnyakrák. De hajlamosító tényező – nőgyógyászok szerint – a korán kezdett nemi élet, a gyakori partnercsere, illetve az is, ha korábban már előfordult más nemi betegség. Ott azonban még nem tart az orvostudomány, hogy megállíptható lenne, kinél indulhat be a rákos folyamat, illetve kinél nem, miután megfertőződött.

Oltást minden 10-55 év közötti nőnek

Méhnyakrákteszt. Kiderül, ha baj van
Túry Gergely

A nőgyógyászok szerint a védőoltást elvileg minden 10-55 éves nőnek meg kellene kapnia. Ám különösen fontos lehet a fiatal lányoknál, akiknél még azelőtt kialakulhat az immunitás, hogy kapcsolatba kerülnének a vírussal. A ma alkalmazott védőoltások a legjellemzőbb és legsúlyosabb HPV vírusok – 6, 11, 16 és 18-as – által okozott rákos burjánzás kialakulását akadályozzák meg.

"Az oltóanyagot három adagban adjuk be, az első és a második adag között egy, a második és a harmadik adag között öt hónap időkülönbséggel. Azoknál, akik megkapják az első adagot, javasolt a három adagból álló teljes oltási sorozatot beadni" – magyarázta a hvg.hu megkeresésére Csermely Gyula szülész-nőgyógyász. Mint mondta, náluk – az egyik budai magánklinikáról van szó – kétféle HPV elleni oltóanyagot lehet igényelni, s az elmúlt egy év alatt 48 pácienst oltottak be, akik között két férfi is volt. (Férfiaknál bizonyos HPV törzsek vírusos szemölcs kialakulását okozhatják, illetve nagyon ritka esetben daganatos megbetegedéshez is vezethetnek, de az oltás elsődleges célja a fertőzés továbbadásának megakadályozása.) Az oltást igénylők zöme a fiatal (10-15 év közötti) korosztályból valók, de a 35 év feletti páciensek is voltak.

Utána is kell az óvszer

Egy január elején megjelent felmérésből kiderült, hogy a méhnyakrák megelőzésére HPV-vakcinát kapott kamaszlányok egy része abban a tévhitben van, hogy a továbbiakban nem szükséges a biztonságos szexre figyelnie. Pedig egyik vakcina sem véd más, szexuális úton átadható fertőzések ellen. A megkérdezett lányok közel negyede (23,6 százalék) azt hitte, hogy általában is kisebb náluk a szexuális úton átadható fertőzések kockázata a HPV-vakcinával való beoltottság következtében, ezért például az óvszer használatát is kevésbé tartották fontosnak.

Hogyan derül ki, ha baj van?

A HPV-vírus jelenléte sokáig titokban maradhat, ugyanis a fertőzést nem jelzik azonnal megjelenő tünetek. A fertőzés tettenérése leginkább az éves szűrésen történhet meg, persze ott sem automatikusan. Jelenleg ugyanis a tb által finanszírozottan a HPV-fertőzöttséget kimutató genetikai tesztre csak akkor kerül sor, ha azt a citológiai és a kolposzkópos szűrés indokolttá teszi. A hagyományos rákszűrésen csak a sejtek állapotát vizsgálják, a kenetet nem tesztelik a HPV vírus szempontjából.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor fedezi a HPV-teszt költségeit, ha kétszer egymás után 3-6 hónapos időn belül P3-as értéket állapítanak meg a páciensnél. (A rákszűrés eredményét egy nagy P betű és egy ötös skála jelzi. A P1 és P2-es eredmény nem valószínűsít rosszindulatú folyamatot, a P3-as az első kóros citológiai érték a sorban, de akár szimpla gyulladást is jelölhet, míg a P4-es érték már egyértelmű rákos elváltozásra hívja fel a figyelmet.)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!