A vizsgálatok során a Harvard Egyetem Orvosi Karának kutatói 13 egészséges felnőtt agytevékenységét követték nyomon, miközben szívószálon keresztül jeges vizet itattak velük, így mesterségesen előidézték az úgynevezett agyfagyást. Az eredményekből arra lehetett következtetni, hogy ezeket az átmeneti, csupán néhány pillanatig tartó, de nagyon intenzív fejfájásokat az elülső agyi artériában váratlanul beálló értágulás idézi elő, majd a fejfájás nyomtalanul elmúlik, amint az érfalak újra összeszűkülnek, derült ki a tanulmányból.

Az elülső agyi artériában végbemenő gyors lefolyású összeszűkülés és kitágulás az agy egyfajta önvédelmi mechanizmusa – magyarázta Jorge Serrador, a tanulmány vezetője, a Harvard Egyetem kutatója.

„Az agy egy olyan létfontosságú szerv, amelynek folyamatosan dolgoznia kell, és meglehetősen érzékeny a hőingadozásra, ezért valószínűsíthető, hogy a véredények azért húzódnak hirtelen össze, hogy meleg vér kerüljön az agy belső szöveteibe, és fennmaradjon az agy megfelelő hőmérséklete” – jegyezte meg Serrador az Amerikai Fiziológiai Társaság hírlevelében.

A tanulmány eredményeit részletesen a San Franciscó-i Kísérleti Biológia Konferencián fogják ismertetni a Harvard kutatói.