szerző:
R.A.
Tetszett a cikk?

Michael O’Leary egyre hírhedtebb mocskos szájáról. Arról nem beszélve, hogy a mondatok, ahová a trágárságok becsúsznak, tartalmuknál fogva is jogi kategóriát képezhetnek. Utoljára egy kétgyerekes anyát hülyézett le.

„Idióta”, alázta meg Michael O’Leary, a Ryanair ügyvezető igazgatója azt az édesanyát, aki két gyerekkel és szüleivel összesen 300 euró plusz díjat fizetett a repülőtéren a Ryanairnek. Suzy McLoad ugyanis nem nyomtatta ki előre a beszállókártyákat, és ahogy az apró betűs rész a tájékoztatókban csendben utal rá, ez utasonként 60 eurót jelent – hacsak nem az Egyesült Királyságban történik az eset, mert akkor 60 font.

Ahogy korábban a hvg.hu is írt róla, McLoad Facebook-kampányba kezdett. Az 500 000 támogató mellett persze kapott kritikákat is, mondván, csak magát okolhatja, ez a szabály nyilvános minden utas előtt. Sőt, csak hazaúton feledkezett meg róla, Spanyolországba menet sikerült nyomtatnia. McLoad azzal védekezett, hogy technikailag nem tudta megoldani nyaralás közben, hogy nyomtatott változathoz jusson.

A McLoadot érő kritikáknak van helye, az ír fapados vezetőjének a hangvétele mégis messzire ment: „Az a véleményünk, hogy azért fizeti a 60 eurót, mert hülye.”

MTI Fotó: Kovács Attila

Leary nem válogat. Utasoknak, alkalmazottaknak, sajtónak és vetélytársaknak egyaránt osztogatja a gyakran ízléstelen megjegyzéseket. Néha úgy tűnik, direkt el szeretné ijeszteni az utasokat. „Azt mondják, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, de tudják mit? Nincs igazuk. Néha tévednek, és meg is kell mondani nekik.” Ennek minden bizonnyal van igazságtartalma, sőt még módja is, hogy miként közöljék az alkalmi tévedéseket. Mindenesetre a túlsúlyos utasoknál O’Leary meg sem próbálta megtalálni az utat: „Senki sem akar egy kövér ******** mellett ülni. Tényleg meglepődtünk, hogy mennyi, de mennyi olyan ügyfelünk van, aki nem csak megadóztatni szeretné a dagikat, hanem meg is kínozná őket.”

Nem csak az utasok kapnak, hanem a kollégák is. Íme, a nyilvános megalázás mintapéldája egy rosszul sikerült viccben, egy sajtótájékoztató kezdetén: "Howard Miller és Michael Cawley ügyvezető igazgató-helyettesekkel érkeztem. Ők most éppen a férfivécében szexelnek, ennyire felizgultak a mai eredményeinken.”

Ezt kapták a környezetvédők: „Amikor csak lehet, bosszantani akarjuk őket. A legjobb, amit tehet az ember egy környezetvédővel, hogy agyonlövi.”

Nem csak a környezetvédők nevét írja fel a töltényekre: „Csesszék meg az utazási ügynököket. Vonszolják ki a ****** és lőjék őket agyon.”

A természet légierőivel azonban jó kapcsolatot ápol: „Ha a fedélzeten alacsony az italfogyasztás, akkor a pilótáknak nincs más feladata, mint hogy generáljanak egy kis turbulenciát. Ez felturbózza az italfogyasztást.”

A franciákat sem kedveli: „Ennyiből áll a Boeingnek küldött üzenet: csak építsétek, mi megvesszük, és ketten együtt a ***** is kirúgjuk az Airbusból Európában. Szeretjük a Boeinget. ******* meg a franciák.” (A Lajosok nemzete máskor is kapott egy-egy soviniszta megjegyzést. Thatchert éltette az ír üzleti buldog, és leszögezte, hogy nélküle valami „rohadt francia munkanélküli köztársaságban” találnák magukat.)

Sajnos a rózsás kapcsolat a Boeinggel is megszakadt: „Boeingnek megvolt az esélye. Idővel azonban az ember elveszíti az érdeklődését, hogy egy csapat idiótával üzleteljen, akik képtelenek döntést hozni.”

Az ellentmondásos verbális lincselés nyomait máshol is felfedezni. A 90-es években még nem nyilatkozott elismerően a Ryanairről: „Sosem fog pénzt keresni. Mindig csak veszíteni fog. Ez egy légitársaság. Felejtsék már el.”

És végül az emberi kapcsolatok igaz ismerője szerint a motíváció igazi forrása: „Félelem.”

Az arculat részét képező megjegyzéseket a Telegraphon követhetik nyomon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!