Az ír diszkont légitársaság egyre több eszközt vet be, amitől több pénzt kérhet az utasoktól. Az olcsó járaton lassan-lassan már nem is érvényes egyetlen alacsony árajánlat, hiszen a legfontosabb szolgáltatásokért is extra díjat kell fizetni. Az angolszász sajtó egyre sűrűbben és kritikusabb hangvételben kérdőjelezi meg a Micheal O’Leary ügyvezető nevével fémjelzett üzletpolitikát.

A Guardian már két éve elővette, hogy az ír légitársaság állóhelyeket szeretne bevezetni. Az utolsó néhány sor üléseit lecserélnék, és az igencsak kényelmetlen állóhelyeket 4-8 fontért (1424-2848 forint) értékesítenék. A CNNGo névtelen kritikusokat és az európai légihatóságot idézi, hiszen a terv olyannyira nem találkozik a szabályozással, hogy nem lehet más – mondják – mint marketingblöff.

Szintén a CNNGo elemzi a fedélzeti étel-ital árakat. Bizonyos esetekben több mint tízszeres díjakat fedez fel, hiszen egy palack víz 2,76 font (982 forint), egy kávéval vagy teával kísért szendvics akár a 18 fontot (6408 forint) is eléri.

Folyamatos vita tárgya minden extra díj megfizettetése azokkal, akik elmulasztják az apróbetűs megjegyzések végigböngészését. Emelkedtek a poggyászdíjak, de mindez semmi ahhoz képest, hogy végül a mosdót is csak 1 fontért (356 forint) használhatják, írja a Daily Mail és a CNN utazási oldala.

Meddig mehet el egy légitársaság?

Az angolszász újságírók azt sejtetik, hogy a fogy a levegő a Ryanair és más trükköző szolgáltatók körül. Egyik legjellemzőbb példának a nemrégiben megtörtént incidenst tartják, amikor végigsöpört a Facebookon Suzy McLoad dühe, aki miután elfelejtette kinyomtatni beszállókártyáját, családjával csak 300 (84 000 forint) eurós plusz díjért léphetett a Ryanair járatának fedélzetére. A Ryanair és más fapados társaságok is lehetővé teszik az online bejelentkezést, azonban ha az utas nem él vele, és a repülőtéren nyomtatják ki beszállókártyáját, különdíjat kell fizetnie. McLoad esetében ez 60 eurós költséget jelentett két gyermek, szülei és önmaga után.

A fiatal anyuka olyannyira felháborodott, hogy "öt papírdarabért" egy vagyont fizettettek vele, hogy felhívást tett közzé: "lájkold, ha szerinted sem fair!".

358 000 lájk érkezett és 18 000 hozzászólás egy-két napon belül, többnyire támogatók. Persze kritika is elhangzik alkalmanként, arra hivatkozva, hogy drága vagy nem drága, fair vagy nem fair a különdíj, a szabályt egyértelművé tette az ír légitársaság – vagyis az utólagos háborgás indokolatlan. (A Telegraph oldalán, ahol a történetet újságíró dolgozza fel, szintén hevesek a reakciók, beszámolónk írásakor 1240 felett jár a hozzászólások száma.)

A háborgó tömeg nem csupán azért gyűlt össze az éterben, mert az egyszeri eset miatt tiltakozni kívántak. McLoad azt is szóvá teszi, hogy az eredeti költség 166 font (60 000 forint) volt fejenként, vagyis összesen 830 font (295 480 forint). Ehhez képest minden apró-cseprő plusz szolgáltatásért újabb és újabb díjakat fizettettek velük, míg végül a duplájába nem került az utazás – plusz a 300 eurós bírság. "British Airways első osztályon olcsóbban utaztunk volna."

A fapados járatokat gyakran vádolják hasonló trükkökkel és hiteltelen kampányokkal. Csak addig olcsó a járat, amíg minimális igényekkel lép fedélzetre az utas, például csak és kizárólag kézipoggyásszal. Minden extra újabb és újabb összegekbe kerül, s lassan már vállalhatatlanok az olcsó utazás feltételei.

Nemrég a Wizzair elindította a Luton-Katowicze vonalon kísérletét, amelyben nagyobb kézicsomagok után díjat fizettetnek. A cég kommunikációjában az utasok kényelmére és a gyors szolgáltatásra hivatkoznak, ezért mindenki arra számít, hogy a kísérlet sikeres lesz, azaz mindenhol bevezetik a plusz díjat.

Ekkor már tényleg elmúlik minden indok, amiért érdemes diszkont járatot választani.