A nyár gyerekekkel mindig egy nehéz logisztikai és költségvetési kérdés. Biztonságos helyen szeretnénk tudni a szünetelő kölyköket, de azt is szeretnénk, ha értelmesen, jó társaságban és egészségesen töltenék az idejüket.

Egy jó gyerektábor mindig megoldást jelent. A jó tábort megtalálni azonban már nehéz, sok a sarlatán, a rossz szervezés, a pocsék ár-érték arány. Ezért akad néhány fundamentális kérdés, amit minden esetben tegyünk fel, és ez alapján döntsünk.

Túry Gergely

Mibe kerül? Nem túl olcsó? Nem túl drága?

A nagy közhely most igaz lesz: néha a drágább az olcsóbb. Egy szakács- vagy művésztáborban, ahol egy hét alatt tonnányi nyersanyagot használ el a táborlakó, gyanús, ha alacsony a költség. Valamin spórolnak: kevés a nyersanyag a főzéshez, a festék az alkotáshoz, vagy akár lovakkal áll rosszul a lovas tábor.

Még rosszabb, ha szerény a koszt. Egy sporttáborban végképp nem mindegy, hogy mekkorák a hús és tésztaadagok, hogy hány liter ásványvíz kíséri az egész napos mozgást.

Az árak, amelyeket általában 6-7 napos táborokra adnak meg (tehát 4 vagy 5 teljes napot és két utazós csonka napot vásárolunk) 25-60 ezer forintig terjednek, de hogy tényleg mit fednek ezek az összegek, azt a napidíj számolással tudjuk eldönteni. A 24 órára jutó fajlagos költségbe férjen bele a szállás, a higiénia, az étkezés, az anyagköltség, a kísérő felnőttek ideje. Ha 3 ezer forint alatt járunk, akkor gyanús a helyzet. Ha 7000 forint felett, akkor pedig valamiben nagyon kiemelkedően kell teljesíteni.

Például akad egy lovastábor a Szelidi-tónál, ami 6 napra nagyjából 32 ezer forintba kerül. Vagyis 5400 forintos a napidíj. Az érkezés napjától eltekintve minden napra jut lovaglás, így ha a szállás és az étkezés is jó, a tábor beváltja az ígéretét.

Túry Gergely

Egy ellenpélda: találhatunk olyan kézműves tábort, ahol a hat nap 26 ezer forintba kerül. Első ránézésre még kedvező is az ár, hiszen 4350 forintra jön ki nagyjából a napidíj. Viszont ha rápillantunk a programra, azt találjuk, hogy a „kézműveskedés” 14 órakor kezdődik és 16 órakor ér véget. Ahhoz képest, hogy a nap 14 órás ébresztőtől takarodóig, a 2 órás kézműves program aligha jogosít fel a „kézműves tábor” névre. Vagyis az alacsony áron nem azt kapjuk, amit vásárolni szerettünk volna.

És még mire kell költeni?

Hacsak nincs bármilyen különleges igénye a gyereknek, mondjuk orvosi receptre kiváltható gyógyszer, akkor lehetőleg semmire. Azt elvárjuk, hogy az étkezés bőséges legyen, tehát a büfére a plusz költség elméletileg fölösleges. A meghirdetett és befizetett díjban mindenképpen legyen benne az összes belépő a kalandparktól a strandig, de legyünk biztosak abban is, hogy le- és felutazást is kifizettük.

Hány felnőtt jut egy gyerekre?

Ez az egyik legfontosabb paraméter. Itt a felnőtteket 24 órában foglalkoztatják a gyerekek, ami jóval fárasztóbb, mint az iskolai átlag 6 óra. Így az általános vagy középiskolai tantermi arányok finoman szólva vállalhatatlanok. Csak úgy lehetnek a kölykök biztonságban, ha kellő figyelmet kapnak.

A biztonságon túl pedig a fizetett szolgáltatás értéke is számít. Ha 20 gyereket terelget egy felnőtt a lovas táborban, vagy 15 srácot dirigál a kézműves táborban, akkor kevesebbet nyerünk belőle. Persze ez az arány változik a tábor tematikájával, nyilván a sportprogramokkal és vízparti nyaralással több figyelmet követelünk.

Ez a szám azonban nem szokott szerepelni a táborleírásokban, de bátran emeljük fel a telefont. Ökölszabály: nagyjából 6-10 kölyökre jusson 1-1 felnőtt.

Túry Gergely

Mi a komfort fokozat?

Ugyan foglalkozhatunk azzal is, hogy a gyerek kap-e a libériás inastól ágyba reggelit vagy sem, de nem erről van most szó. Inkább arról, hogy ki figyel a kisebb egészségügyi gondokra, apró balesetekre, lesz-e valaki, aki egy hasfájós reggelre tud gyógyírt? Hol verték fel a sátrakat: országút közelében, vagy tényleg a szabadban? Ha szakad az eső, mi a program? Ezek határozzák meg igazán a kényelemérzetet, hiszen ha tényleg izgalmas a tábor programja, akkor úgy alszik el minden lakója, mint akit agyoncsaptak – ehhez pedig elég egy tiszta ágy.

A programismertetők elmondják az ideális programot, de keveset szólnak az alternatív megoldásokról. Márpedig egy vidéki művelődési házban rekedt gyerekcsapat rém kényelmetlenül érzi magát unalmában. Egy fürdőszobákban szegény, vagy igénytelen mellékhelységekkel felszerelt kemping sem teszi élvezetessé a nyaralást.

Szerencsére a táborszervezők majdnem mindenhol adnak leírást a szállásról, és ha nem is elég az információ, könnyű rákeresni a szálláshelyre, további ismereteket gyűjteni. Egy kempingnél, sátortábornál a google maps a legjobb forrás.

Hány korosztályt vontak össze?

Ahol 7-14 éves korosztályt eresztenek össze, ott fontos lesz, hogy a kisebbek elegen legyenek, biztosan legyen társuk. Nem jó a tornasor végén állni.

Tényleg nyaralás?

Automatikusan kipotyognak azok a táborok, amelyeket program nélkül hirdetnek meg. A maradék szerencsések azonban még csak középdöntősek. Ahhoz, hogy tényleg megfeleljenek, még néhány szempontból megvizsgáljuk őket. Ebből az egyik a fent említett alternatív program.

A másik az, hogy a szervezők vajon képesek-e gyerekfejjel gondolkodni? Gyakran esnek abba a hibába, hogy leszervezik azt a programot, ami szerintük jó és helyes. Egyik kedvenc program a verseny: vízi verseny, sportverseny, műveltségi és ügyességi verseny… Például egy 60 ezer forintos táborban „pluszok és mínuszok csattannak a csatatéren,” mindez hagyján, „a csatákat hol egyik, hol másik csapat nyeri”, a „háborúban azonban csak egy diadalmaskodhat.” Rém dinamikusnak tűnik, de azért mégiscsak nyaralni küldtük a csemetéket, amire nem biztos, hogy a versengés és a frusztráció a legjobb eszköz. Egész évben teljesíteniük kell, a szünet egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy megszabadulhatnak a tesztektől.

Túry Gergely

Nem kell mindig nyaralni

Az előbbi antitézise. Nyáron megtanulható az, amire év közben nincs idő és esély. Ilyen lehet egy színházi vagy rajzfilmes tábor, ezekből is találunk néhányat és egészen biztos, hogy olyan helyre küldjük a gyerekeket, amit a tanévben nem kapnak meg.

Ezekre többnyire igaz, hogy egy-egy jellegzetes szakmához kötődnek. Így egyáltalán nem mindegy, hogy ki tartja a foglalkozásokat. Sokat nem kell kutatnunk a programvezetők után, ugyanis ha tényleg hitelesek, akkor a tábor szervezői örömmel hirdetik a nevüket.

Szabad ég alatt

Ez az a tétel, ami alól nincs felmentés. Szeptembertől júniusig a benzingőzt szívjuk, a nyári szünet minden percét érdemes megragadni. És bármit is ír az ajánló, keressünk képeket – amit nem nehéz, ugyanis ha kevés fotót találunk a programszervező honlapján, a Google képkeresőjével a korábbi táborokra rákereshetünk, és bele-belebotlunk olyan fotókba, amit a résztvevők készítettek.