Anthony Cerniello rendező Danielle című ötperces filmje úgy ábrázolja az öregedés folyamatát, hogy nem látjuk pontosan, de érezzük: valami történik. Akárcsak a valódi, életfogytig tartó öregedés során.

A film máshogy készült, mint az utóbbi időben egyre terjedő „naponta készítünk egy portrét”- típusú videók vagy fotósorozatok. Itt az alkotó nem egy személy életét követte végig, hanem egy többgenerációs család tagjait fényképzete le közel egy időben, és ezekből a portrékból készítette el – sok digitális utómunkával – az öt perc alatt aggastyánná váló főszereplő "történetét".