Azt már korábban megírtuk, hogyan térhetünk ki jó eséllyel a náthát, illetve az influenzát okozó vírusok elől, ám akkor sem lesz vége a világnak, ha mégis megfertőződtünk. Noha valóban kellemetlen, ám viszonylag gyors lefolyású megbetegedésekről van szó, ráadásul, ha már az első tünetekre reagálunk, jó eséllyel enyhíthetünk a ránk váró szenvedésen.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az influenza ellen van vakcina, így felesleges az immunrendszerünkre, és a jó szerencsékre bízni az esetleges megfertőződést. Ha valaki influenzavírussal fertőződik meg, a szervezete ellenanyagot gyárt, azonban, ahogy a vírus megváltozik, ezek az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott kórokozót, és újabb járvány esetén megint kialakul a fertőzés. Ezért kell minden ősszel, azaz a szezon előtt oltatni. Az utóbbi években szinte divat lett ódzkodni az oltásoktól, mindenféle ezzel kapcsolatos tévhitekre hivatkozva. Gyakori például, hogy a páciensek attól félnek, hogy magától a vakcinától betegednek meg, pedig ez lehetetlen, Európában egyetlen vakcina sem tartalmaz élő vírusokat. Az megtörténhet, hogy az oltás után valaki influenzás lesz, hiszen a védettség kialakulása 7-14 nap, tehát ez idő alatt még megfertőződhet.

Tüneti kezelés, kevesebb szenvedés

"Azt hisszük, mindenki számára egyértelmű, hogy fertőző betegként, főképp lázasan nem megyünk közösségbe, ám a munkahely elvesztésétől való félelem sokakat arra kényszerít, hogy begyógyszerezve menjenek be dolgozni” – mondja Ipolyi-Topál Gitta, orvos, blogger. Persze attól, hogy éppen nincs lázunk, tehát munkaképeseknek nyilvánítjuk magunkat, a betegség fertőző, és veszélyezteti a többieket is; tévhit ugyanis az, hogy a megfázás nem fertőz, mert a hideg okozza. Higgyük el, sokkal hasznosabb munkaerő leszünk, ha pár napig ágynyugalomra kényszerítjük magunkat.

AFP / DPA / Heiko Wolfraum

Mivel a megfázást többnyire vírusok okozzák, így tilos az antibiotikum, amely baktériumok ellen hatásos, csak abban az esetben jöhet szóba a szedésük, ha szövődmények alakulnának ki. De a tüneti kezeléshez számtalan szintetikus, nem vényköteles gyógyszerből, illetve természetes gyógymódokból válogathatunk. A bíbor kasvirágról (echinacea) például tudjuk, hogy rövidíti és enyhíti a betegség lefolyását, ha rögtön a tünetek jelentkezésénél alkalmazzuk. Megelőzni nem tudjuk vele a betegséget, tehát ilyen céllal nincs értelme használni.

Lázcsillapításra számos vény nélküli szer van forgalomban, bár a legtöbb háziorvos azt mondja, nem érdemes 38-38,5 fok alatt lázat csillapítani, hiszen éppen védelmi funkciót lát el, szerepe van a kórokozó kiirtásában. A magasabb lázat – influenzánál gyakoribb, mint a náthánál – azonban mindenképpen csillapítani kell. Két nagy ismert gyógyszercsoport is van erre: a paracetamol tartalmú gyógyszerek, és ezek C-vitaminnal, koffeinnel és egyéb hatóanyagokkal kiegészített változatai, illetve az ibuprofen alapú, úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentők, szintén egyéb hatóanyagokkal kiegészítve. Arra azért figyeljünk, hogy ugyanazokat a hatóanyagokat különböző gyógyszernév alatt is megtalálhatjuk – nem csak pénzkidobás, de veszélyes is lehet egy esetleges túladagolás.

Következő lépés lehet a köhögés csillapítása, attól függően, hogy száraz vagy nedves, azaz produktív köhögés kínoz-e minket. Ahogy Felicitasz blogjában írja, az előzőre például kiváló a hársfatea, ha ez nem segít, jöhetnek a szintetikus köhögéscsillapítók, például az antiallergiás szerek (cetirizin és társaik). Nyákoldóra, köptetőre is szükségünk lehet, ha nehezen lélegzünk. A teák közül itt a hagymából – 3 evőkanál cukrot karamellizálunk, felengedünk kevés vízzel, dobunk bele egy fej vöröshagymát, felfőzzük és leszűrjük – készült főzet lehet hatásos. A nyák felszakadása után bevethetünk néhány köhögéscsillapító növényt – például édesgyökér, lándzsás útifű, kakukkfű –, amelyek megakadályozzák a hörgők görcsös összehúzódását. A köhögés akár két hétig is eltarthat, nem érdemes félvállról venni a kezelését. Ipolyi-Topál szerint pedig azt sem árt tudni, hogy a legjobb köptetővel sem érünk el eredményt, ha nem iszunk elég folyadékot.

A növényi fájdalomcsillapítók közül torokfájásra az édesgyökér – egy teáskanálnyi édesgyökeret másfél dl vízzel leforrázunk, negyed óráig állni hagyjuk – a leghatékonyabb, olyan érzés, mintha valami sima, bársonyos bevonat képződne a torkunkon; hatása rövid ideig tart, érdemes többször ismételni. A bedugult orr is kellemetlen tünet, igyekezzünk megszüntetni: mossuk át gyakran az orrunkat langyos sós vízzel vagy fiziológiás sóoldat alapú orrspray-vel. A gyógyszeres orrcseppek is használhatók, de csak tüneti kezelésre, legfeljebb két hétig, ugyanis függőséget okozhat.

Amennyiben a panaszok súlyosbodnak, magas láz, homlok-, fül-, arctájéki fájdalom, esetleg köhögésnél mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy az orrváladék sűrű, zöldes lesz, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ilyenkor esélyes, hogy az eredeti vírusfertőzésre rátelepedett egy bakteriális fertőzés.

Felépülés – a húsleves tényleg segít

A már említett ágynyugalom mellett a tápanyagban gazdag ételek és a bőséges folyadékpótlás is sokat segíthet abban, hogy minél előbb leküzdjük a kórt, és visszaérősítsük a szervezetünket. Lehetőleg kerüljük a szilárd ételeket, de a fehérjebevitelre figyeljünk, így együnk sovány húsokat, halat, tojást. Jó választás a déligyümölcs, a kelkáposzta és a brokkoli is. Nemrég pedig tudományos kutatások – a Chest című tüdőgyógyászati szaklapban jelent meg – is igazolták, hogy nagymamánknak igaza volt, azaz egy jó csirkehúsleves valóban gyógyír lehet a megfázásra, mert csekély mértékben, de enyhíti a felső légúti fertőzéseket.

Fokozatosan térjünk vissza a korábbi táplálkozási szokásainkhoz, kezdetben érdemes gyomorkímélő ételeket – rizst, krumplit, kétszersültet, banánt – fogyasztani. A teljes gyógyulás után pedig visszatérhetünk ahhoz az életmódhoz, amelyet már első cikkünkben is vázoltunk, hogy legközelebb már ne vegyen le olyan könnyen a lábunkról egy kósza vírus.