A váltott műszakban végzett munkát már korábban összefüggésbe hozták a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szívrohammal és a rákkal. A délkelet-angliai Surrey Egyetem Alváskutató Központjának szakemberei most a legmélyebb molekuláris szinten vizsgálták a váltott műszaknak a szervezetre gyakorolt hatásait – adta hírül a BBC News.

A szakértőket meglepte az éjszakai ébrenlét okozta károk mértéke és kialakulásuk gyorsasága. Az emberi szervezetnek megvan a maga természetes ritmusa, belső órája, amely az éjszakai alváshoz és a napközbeni aktivitáshoz van hangolva. Ez a belső ritmus az egész szervezetre hatással van – a hormonális rendszertől és a testhőmérséklettől kezdve az aktivitási szintig és az agyfunkciókig.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közölt tanulmány szerzői 22 embert követtek figyelemmel, amint azok szervezete a normálisról átváltott az éjszakás váltott műszakot végző emberek szervezetének ritmusára. A vértesztek azt mutatták, hogy rendes körülmények között a gének 6 százaléka volt úgy időzítve, hogy a nap bizonyos szakaszaiban nagyobb vagy kisebb aktivitással dolgozzon. Amikor az önkéntesek éjszaka dolgoztak, ez a "genetikai finomhangolás" elveszett.

"A rosszul időzített alvás miatt a ritmus szerint működő gének több mint 97 százaléka, vagyis több mint ezer gén kiesik a szinkronból. Ez megmagyarázza, hogy miért érezzük magunkat rosszul az időzónák átlépésekor vagy amikor rendszertelen műszakban kell dolgoznunk" – mondta Simon Archer, a Surrey Egyetem egyik szakembere.  

Derk-Jan Dijk társkutató azt mondta: a szervezet minden szövetének megvan a saját napi ritmusa. Az ezekben bekövetkező zavarokat a szakember szerint úgy kell mindezt elképzelni, mint egy házat, amelynek minden szobájában van egy óra. Amikor ezek az órák szabálytalanul kezdenek járni, akkor eluralkodik a káosz a háztartásban.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a váltott műszakban dolgozóknál növekedhet a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata amiatt, hogy túl keveset alszanak, ráadásul a nap nem megfelelő szakaszában. Más elemzések azt sugallták, hogy az éjszaka dolgozók körében gyakrabban fordul elő szívroham.

"Ezek többévnyi ilyen típusú munka után jelentkeznek, és úgy hisszük, hogy a génkifejeződésben bekövetkező ritmusváltozások valószínűleg összefüggésben vannak ezen hosszú távú következmények némelyikével" – tette hozzá a szakember.

A Manchesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Hugh Piggins szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az éjszakai munka akut hatásai igen súlyosak. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mivel rövid idejű vizsgálatról van szó, ezért a hosszú távú következményekre utaló eredmények bizonytalannak számítanak.