Oszi, a hamisítatlan, bár kissé kopottas agglomerációs menőcsávó talpig farmerszerkóban belépett a stúdióba, gavallérosan hajbókolt a hölgykaréjnak balra is meg jobbra is, majd megállt a terem közepén, és ezt követően mélán nézett. A hölgykaréj előtti lámpák többsége pirosra váltott, ami azt jelezte, hogy a lányok nem Oszit képzelik álmaik hercegének. Oszi ezt úgy konstatálta, hogy továbbra is mélán nézett. Ezután levetítettek egy kisfilmet, amelyből kiderült, hogy Oszi értékesítési vezető, szereti a katonásdit, és ha teheti (teheti), mélán néz. Újabb piros fények gyúltak, Oszi még mindig mélán nézett. Ám a következő bejátszás végre föltárta a titkot, hogy mi ez a sztoikus nyugalom, ez a – felületes szemlélő számára talán együgyűségnek látszó – távolságtartás az élet történéseitől. Oszi szabadidejében spiritualitással foglalkozik, például ha valamilyen betegség fölbukkan nála, azt képes saját energiáival meggyógyítani. Néhány lány megint jelezte, hogy ebből ő nem kér – alig páran maradtak csak, de most már Oszin volt a sor, hogy válasszon közülük, és ő ezt kellően ezoterikus módon meg is tette. „Elő a lábfejet, lányok” – harsogta fölélénkülve, hogy rövid vizsgálat után a megfelelő lábfejű lánnyal, Dorisszal ellépkedjen az ígéret földje felé.

Mindenki rájöhetett, hogy fentebb nem a menekültválság egyik happyenddel végződő epizódja elevenedett meg, hanem az RTL Klub indította be őszi programfolyamát, amelynek egyik eleme a Take Me Out című show adaptációja. Nyilván nem várható el egy kereskedelmi csatormától – még akkor sem, ha egy ideje derekasan kiveszi a részét a hírszolgáltatásból és a háttérinformációk bemutatásából –, hogy lemondjon a fesztelen szórakoztatásról, az már inkább, hogy lemondjon Istenes Bencéről, de erről később. Szóval mivel ez nem várható el, a kritikus is nagy adag empátiával ült le megnézni a magyarul Vigyél el! néven futó műsort.

RTL Klub

A séma az, hogy bejön harminc nő, elhelyezkednek két félkörben, majd a szerelemdoktor folytat velük rövid, tetkó-köldökpiercing-csivava mélységű csevegéseket. Ízlésről és érzelmekről szerencsés kerülni a véleménynyilvánítást, tehát hagyjuk, hogy a szerelemről kinek jut eszébe Istenes Bence, de ahhoz már lenne hozzáfűznivaló, hogy a „doktor” fogalomnak mennyire felel meg ő. Igaz, az adás során sem medikusokat keresnek, hanem párt négy agglegények.

Hogy az egymásra találás milyen alapon történhet, azaz a felek milyen szempontokat mérlegelnek döntésük során, abba Dalma rögtön az elején bepillantást enged: „hát, legyen magas, szőke, kékszemű és sportos”. Ki gondolta volna? Valamiért már a program indulása előtt ott motoszkált a gyanú, hogy ezúttal sem az ELTE aulájából közvetítik, ahogy a pirulós bölcsészlány Kant „Az erkölcsök metafizikájának alapvetése” mélyen szántó kritikájával veszi le a lábáról a Planck-összest szorongató akadémiai levelezőt. Bár Vivi némileg szofisztikálja a kiválasztási metódust. "Legyen szexi, babaarcú és borostás." Ezt hogy? – kérdi Istenes, mire Vivi rávágja: „olyan, mint te”, és itt az embert elkapja a rémület, hogy további négy bájolgó ugribugrit kap estére. De nem.

A prédaférfiakat a műsorvezető (=szerelemdoktor, ugyebár) minden esetben a „szingli pasi, mutasd magad!” fölkiáltással konferálja föl, hogy azután a fickót egy liften leeresszék a stúdióba. A versengő lédik három körben mérik föl a delikvenst, aki először bemutatkozik, majd jön egy videó róla, végül előad valami produkcióféleséget, és minden etap után, Istenes „ha nem szimpi, nyomd ki!” utasítására a lányok közül megnyomja a gombot az, aki nem találja rokonszenvesnek a felkínált partnerjelöltet.

Oszi nem az első volt a ringbeszállók között. Guidót, a kissé mackós olaszt (aki már nagyon szeretne szabadulni anyukája hastánc-bemutatóitól, de azért maga is előadott egyet), nem övezte általános lelkesedés. „Olyan vagy, mint az apukám” – jellemezte az egyik lány, amiről nem tudjuk, hogy azt jelenti-e, hogy a kedves édesapja is sűrűn ringatja-e a hasát otthon, mert úgy valóban sok lenne ebből egy családban. Végül mégis akadt neki pár, akivel elutazhatott a csatorna által biztosított nyaralás színhelyére, Kupidó Bícsre. És ha már Kupidó: az este kétségkívül legkínosabb pillanata az volt, amikor Istenes Bence rózsaszín angyalszárnyakkal és kis íjjal a kezében táncikálni kezdett. Viszont addig se poénkodott.

Istenes és angyalszárnyak

RTL Klub

Majd jött a már megénekelt Oszi, majd egy ananászfrizurás, műgonddal fazonranyírt-szakállas hipszter, a végén pedig egy Som Lajos-hasonmás harminc évvel ezelőttről. Hozzá kötődött a legnagyobb meglepetés, ugyanis produkciója arról szólt, hogy nem is egy Som Lajos-hasonmás van, hanem kettő, lévén rendelkezik egy ikertestvérrel is. Hogy mik vannak!

Ezzel véget is ért a műsor, ami tulajdonképpen elment. Az RTL nem ígért többet, mint fiatalos, habkönnyű, vidám perceket. A fiatalos megvolt, ahogy a fiatalost középkorú producereknek el szokták képzelni. Habkönnyűségre sem lehetett panasz: semmi izgalom, feszültség, kicsit jobban megismerhető karakterek, vaskosabb tréfák. Folyamatos vihorászás, fecsegés, unásig ismert sztereotípiák és klisék. És annyiban valóban vidám, hogy síni nincs miért. Bármi is lesz az országban, pörög tovább a bulvár is. Azonos fordulatszámon, megszokott színvonalon. Ha nem szimpi, nyomd ki.