szerző:
Patyi Máté
Tetszett a cikk?

A szexuális forradalomnak köszönhetően a család ma már elégtelen intézmény a szociális háló megteremtésére, sőt ma már nyugodtan beszélhetünk róla múlt időben. A család megdőlni látszó hagyománya helyett valami egészen másra, egészen újra lenne szükség – fogalmazta meg véleményét a két szókimondó szerző, Bihari Viktória és Puzsér Róbert a Feldmár Intézet Nő és Férfi, avagy széthullott nemi szerepek a XXI. században című rendezvény. Ott jártunk.

„Ne sok pénzed legyen, hanem elég. Ne sok időd legyen, hanem elég. Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget” – tanította Lin Csi apát a Huo To folyó partján. Korunk jelmondata mégis az, hogy Sosem elég! – mondja Puzsér Róbert, aki úgy látja: ma minden arról szól, hogy véletlenül se elégedjünk meg semmivel, hajszoljuk a mind nagyobb profitot, örökké keressük a szebb, a jobb és a legújabb terméket. „Ezek a szlogenek nem azért vannak, hogy boldog lény, hanem azért, hogy valakik milliárdosok lehessenek.”

Ez a korszellem pedig épp elég ahhoz, hogy tönkretegye a kapcsolatainkat és az életünket. A markáns véleményéről ismert újságíró azt is megfogalmazta, hogy a helyzetet csak rontja a mai feministák identitásválsága. „A feminizmusnak így sosincs vége. Fel vannak szabadulva a nők.” Puzsér szerint, ha a feministák ezt elismernék, azzal saját létük relevanciáját kérdőjeleznék meg. Szóval ma már csak az a nagy kérdés, hogy ebből a szabadságból hova tovább.

 

©

Puzsér azt is hozzátette, hogy a szexuális forradalomnak köszönhetően a család ma már elégtelen intézmény a szociális háló megteremtésére, sőt már nyugodtan múlt időben is említhetjük. Abban Bihari Viktória is egyetértett, hogy a család megdőlni látszó hagyománya és princípiuma helyett valami egészen másra, egészen új intézményre lenne szükség. Az előadók szerint a család helyét egy Woody Allan-filmekből ismerős tágabb baráti és értékközösségnek kellene átvennie, amiben nagyobb lehetne a férfiak szabadsága, mert a mai monogám kapcsolati kultúra csak a hazugság kultúráját teremti meg.

Bihari Viktória Popper Péter gondolatait idézve elmondta, hogy rendkívül álságosnak tartja a „nem lehet élményed nélkülem” viselkedést.  „Egy pár centis húsdarabért, ami máshol van, miért kéne óriási balhét csinálni, és ugyan miért lenne probléma, ha ezért a párunk egy picit mosolygósabban jön haza” – tette föl a kérdést a népszerű blogger. Puzsér erre reflektálva elmondta, hogy a nők szeretete kisajátító, mert számukra nem az az első, hogy a másiknak jó legyen. Tehát a fogalmat Feldmár Andráshoz hasonlóan definiálta: „a szeretet az önkéntes rabszolgaság (…) melynek fokmérője a szeretettben és nem a szeretőben van.”

Puzsér ezután az evolúciós determinizmust hozta fel, miszerint a férfi élőhelye a sokkal szabadabb „mezsgye”, míg a nőé a „tűz”, ebből pedig az következik, hogy a férfinek természetszerűleg több szabadságra van szüksége, mint a nőnek. Bár a mai kor a tűz melletti, biztonságosabb lét értékét nem becsüli meg, ezért a nők elférfiasodnak. De Puzsér gondolatmenetét folytatva, mi van, ha a nő számára a birtoklás vágya, az elhagyatottságtól való félelem ugyanolyan evolúciós princípium, mint a férfi számára az, hogy elszórja a magvait?

Ugyanezeket az evolúciós drive-okat használja ki a Puzsér által gyűlölt marketing, ami elsősorban az éhségre és a szexualitásra építve igyekszik eladni termékeit. Jó kérdés, hogy ha ebben a dimenzióban megjelenik a tudatosság, akkor ezt egy másik dimenzióban, a magánéletünkben mindezt miért nem tudjuk kivitelezni? Bár ezt az előadók nem vetették föl, de szerintünk jó kérdés, hogy a monogám kapcsolatot ki tette hatalmi ideológiává. A férfiak vagy a nők? Valószínűleg a történelmi évszázadok során az említett intézményt nem a nők alakították így, ami mostanra fokozatosan szabaddá vált.

Leszűrve a beszélgetés tanulságait, ha evolúciós ellentét feszül a két oldal között, akkor valószínűleg nem jutunk tovább Karinthynál: „Szerelem, furcsa vegyüléke szeretetnek és önzésnek – mind a kettőnél álnokabb és mélyebb, mind a kettőnél hatalmasabb.” Ugyanakkor eszünkbe juthat Füst Milán is, aki Szexuál-lélektani elmélkedések című könyvében a Trobriand szigetek szexuális berendezkedését említi elérendő példaként, ahol a fiatalok először kitombolhatják magukat és megtapasztalhatják a totális szexuális szabadságot, ám miután monogám kapcsolatba lépnek, a férfiak teljes hűségre vannak kötelezve. Először a férfi princípium is jól lakik, azután a női princípium is megmarad.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Olyan magas pontszámot kapott a 17 éves Elon Musk az alkalmassági tesztjére, hogy megismételtették vele

Olyan magas pontszámot kapott a 17 éves Elon Musk az alkalmassági tesztjére, hogy megismételtették vele

Régóta várt funkció érkezik a számítógépes WhatsApp-ba

Régóta várt funkció érkezik a számítógépes WhatsApp-ba

910 millió forintot kérnek ezért az egyetlen példányban készült sportkocsiért

910 millió forintot kérnek ezért az egyetlen példányban készült sportkocsiért