Igazolták a réges-régi bölcsességet.
„Bocsáss meg, és felejts” – szól az ismert tanács.
Pszichológiai alaptételnek számít, hogy a megbocsátás képessége kedvező hatással van a testi és lelki egészségre, a felejtés pedig bizonyos esetekben jó megküzdési stratégia. Kognitív szempontból kifinomult végrehajtó funkciónak számít a felülemelkedés az ellenünk vétkezőkkel szembeni negatív érzéseken, kutatások szerint pedig hasonló végrehajtó funkciók tesznek képessé a felejtésre, amikor arra motiváltak vagyunk.
Ez indította a Saima Noreen vezette skót kutatócsoportot arra, hogy megnézze, vajon a két esetben ugyanarról a kognitív mechanizmusról van-e szó.
A kísérlet alanyainak különböző vétkekről szóló történeteket kellett olvasniuk, majd értékelniük, és eldönteniük, megbocsátanák-e az adott bűnt.
Egy héttel később, az emlékezetkutatásban használt, a felejtés indukálására képes módszerrel a kutatók újra megvizsgálták őket, és azt találták, hogy a módszer csak azoknál a történeteknél működött, amelyeket a résztvevők megbocsátottak.
Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely test és lélek egymásra hatásával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – kiadónál! Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
