Bevonzotta? Ez a gond a vonzás szabályával

A vonzás szabálya rendkívül egyszerű. Mint ahogy az univerzumban mindennek, a gondolatoknak is adott frekvenciájú energiájuk van. Amikor megjelenik az elménkben egy gondolat, az univerzum reagál a frekvenciájára – érvényesül a „hasonló hasonlót vonz” elv és a gondolat által hatással leszünk a valóságra. Egyszerűen bevonzzuk az elképzelt dolgot: a gondolat teremtő ereje létrehozza az elképzelt dolgot.

A fenti gondolatmenet legnépszerűbb propagálója Byrne Rhoda ausztrál forgatókönyvíró és producer A Titok című, először 2006-ban megjelent könyve. Rendkívül vonzó és népszerű gondolatmenet, valóságtartalma azonban kétségbe vonható – állítja Szondy Máté pszichológus Mit vonz be a vonzás szabálya? Tökéletlenségünk tökéletessége című cikkében. A HVG Extra Pszichológia legújabb, február 24-én megjelent számában az egyetemi adjunktus négy alapvető problémát vázol fel a vonzás szabályával.

Másodlagos trauma

Shutterstock

Nézzük ezek közül az áldozathibáztatás problémáját!

Ha mi vonzzuk be a jó vagy a rossz sorsunkat, akkor azok, akiket balszerencse sújt, felelősek a velük történtekért – ezt állítja ugyanis a könyv. Anyagi problémák? Nem gondolt eleget a „bőségre”. Szerelmi csalódás? Túl sokszor jutott eszébe a kudarc lehetősége. Betegség? Túl sok betegséggel kapcsolatos gondolata volt, és elhitte, hogy megbetegedhet.

„Hiába mondják az orvosok valakinek, hogy a túlsúlyát a pajzsmirigy-elégtelensége, a lassú anyagcseréje vagy az örökletes hajlama okozza, ezek mind csak kifogások, amelyek elkendőzik a beteg »kövér gondolatait«. Ha elfogadod és elhiszed, hogy ezeknek a diagnózisoknak bármelyike igaz is lehet rád, továbbra is kövérségre kárhoztatod magad” — olvasható a könyvben.

Ha súlyos, esetleg gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban jelenik meg ez a fajta gondolkodásmód, akkor komoly másodlagos traumát okozhat – véli Szondy Máté. A diagnózis (például rák esetén) önmagában is súlyos trauma; ezt tovább súlyosbítja az a hamis gondolat, hogy esetleg mi okoztuk a betegséget azzal, hogy nem voltunk elég „pozitívak”. Az áldozathibáztatás legetikátlanabb formája, hogy A Titok szerint a tömegszerencsétlenségek áldozatai is felelősek a sorsukért: egy lezuhanó repülő utasainak például olyan rezgésű gondolataik voltak, melyekre az univerzum a balesettel válaszolt.