1. Nem érdekli a tantárgy. A legtöbb gyermeknek van valamilyen speciális érdeklődési területe, amiben ügyes. Amiben nem ügyes, ami nem érdekli, arra hat lóval sem lehet rávenni. Így hát a gyermeki – emberi – természetből fakadóan bizony előfordul, hogy egyes tantárgyakból szinte erőfeszítés nélkül hozza a jó osztályzatokat, míg más tárgyakat elhanyagol, és ezekből a tárgyakból már a hármasnak is örülni kell.

2. Ilyen is van: a pedagógus és a gyerek nem illik össze. Ha a pedagógus nem nyeri el a gyermek szimpátiáját, akkor a tantárgya sem lesz a tanuló kedvence. Kevésbé lesz motivált, és egy idő után nem akar megfelelni a tanár elvárásainak, hiszen nincsen meg a közös szimpátia és a bizalom. Ez a személyesség ott rejtőzhet egy rossz bizonyítvány hátterében. Pláne, ha a gyerek eredetileg még szerette is az adott tárgyat, de elvesztette az érdeklődését a tanár miatt.

Hormonális-biológiai-hangulati hullámzások

Shutterstock

3. Tanulni tudás. Míg az alsósoknál a játékosság, a koncentrálni tudás alacsony képessége járulhat hozzá a gyengébb eredményekhez, addig a kiskamasz korosztálynál megfigyelhető, hogy egyes gyermekek nem tanultak meg tanulni. Míg alsóban elég volt az órán odafigyelniük vagy egyszer átolvasni az anyagot a jó jegyért, addig felsőben – a megnövekedett tananyag mennyiség miatt –, ezek a stratégiák már nem elegendőek a jó jegyhez.

Aztán beköszönt a kamaszkor, köztudottan az élettani lustaság korszaka, és a hormonális-biológiai-hangulati hullámzásokkal terhelt tinik sokszor nem tudnak egyenletesen jól teljesíteni az iskolában.

4. A gyerek nincs a helyén. Ha nem érzi jól magát az iskolában, ha nem olyan tagozatra jár, ami az erőssége, ha nem sikerült beilleszkednie a közösségbe, vagy ha nem illeszkedik képességeihez az iskola színvonala. A gyermek önmagában nem tehető felelőssé tehát rossz tanulmányi eredményéért, hiszen előfordulhat, hogy a szülő választott neki rosszul iskolát.

Például a sportban tehetséges tanuló soha nem fog megfelelni az ének-zene tagozatos osztályban, ahogy kiéletlen mozgásos energiái számtalan magatartási gondhoz is vezethetnek. Ugyanígy, a kevés nyelvérzékkel bíró szenvedni fog a kéttannyelvű iskolában, és a lassú tempójú a versenyistálló típusú intézményben.

Érzelmi hatások

Shutterstock

5. Rejtett zavar. Az is előfordulhat, hogy a tanulmányi eredmény romlásának hátterében fel nem fedezett részképesség-zavar áll. Nem csoda, hogy egy fel nem fedezett diszlexiás olvasásból kettest kap, vagy hogy egy diszkalkuliás matekból éppen, hogy csak nem bukik meg.

6. Egy krízis is lehet ok. Egyes gyerekeknél a teljesítményromlás hirtelen, például a családban zajló válság, krízis hatására következik be. Ilyenkor inkább az érzelmi hatások kerülnek előtérbe, és a gyerek nem tud nyugodtan a saját kis életére, feladataira koncentrálni, hiszen megrendült az érzelmi biztonsága. Legtöbbször haláleset, a szülők válása okozhat a családban krízishelyzetet.

Mit tehet a szülő?

Érdemes lenne elrugaszkodni a büntetés-jutalmazás keretrendszerétől, hiszen ahogy láthattuk, sokféle oka lehet annak, ha egy gyermek rossz bizonyítványt hoz haza. Sokszor ez az ő számára is nyomasztó, hiszen olyan visszajelzést kap az iskolában, hogy nem tartozik a legjobbak közé, talán azt is gondolhatja magáról, hogy vele valami baj van.

Kibontakoztathassa a tehetségét

Shutterstock

A szülőnek éppen azért első sorban az a feladata, hogy kiderítse a jelenség hátterét, és az okot próbálja megszüntetni, segítve ezzel gyermekét. Egy fel nem fedezett részképesség-zavart ki kell vizsgáltatni, a családi feszültségeket meg kell oldani, és elfogadható szintű elvárásokat kell támasztani a gyermek felé, melyek a képességeinek, érdeklődési területének és életkorának megfelelnek.

Mit ne tegyen a szülő?

Ne büntesse a gyermeket egész nyáron át, ne kényszerítse napi szintű gyakorlásra. Meg kell találniuk közösen a megoldást, hogy a gyermek a képességeinek megfelelő módon tudjon majd eredményeket elérni az iskolában. Azonban ehhez kedvet kell csinálni a tanuláshoz, és időt kell hagynia arra is, hogy a gyermek töltődjön, pihenjen a nyáron. Igyekezzenek olyan elfoglaltságot találni, amiben  a gyermeknek sikerélménye lehet, hadd javuljon az önbizalma.

Az iskola kérdése közös ügyük, ne fogják csupán a gyermek lustaságára, hanyagságára! Gondolják át, hogy mit fognak a következő tanévben másképp csinálni ahhoz, hogy a gyermek kibontakoztathassa a benne lévő potenciált, tehetséget. A nyár legyen a több közös családi időtöltésé, akkor lesz meg a gyermek megfelelő érzelmi edzettsége, hogy következő tanévben jobban vegye az akadályokat.

Deliága Éva gyermekpszichológus honlapját itt, Facebook oldalát pedig itt találja.

Hasonló cikkeket a legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat. Keresse az újságosoknál – online megrendelést és előfizetési akciókat pedig itt találhat.