HVG Extra Pszichológia: Mennyire divatos téma az önérvényesítés? Kik foglalkoznak vele?

Bőhm Kornél: A szelfibotok világában elkerülhetetlen szükséglet, hogy sikeresen tudjuk képviselni önmagunkat. A kommunikáció központjában az én tölti ki a helyet: magunkról posztolunk, blogolunk, a nyaralós szelfikkel lájkokat gyűjtünk. Egy ilyen világban nem számíthatunk valaki másra, hogy kiálljon az érdekeinkért. Az önérvényesítés képessége eddig sem volt lényegtelen, de ebben az énközpontú világban talán még jobban meg kell küzdeni a sikerért. Erre reflektálva sok tréner, coach, kommunikációs intézmény foglalkozik a témával.

HVG Extra Pszichológia: Mi történik velünk a mindennapokban, ha nem tudunk önérvényesíteni?

Bőhm Kornél: Kisebb-nagyobb bosszúságoknak, megaláztatásoknak vagyunk kitéve, ha sikertelenek vagyunk az önérvényesítésben. Sokszor csak szóra sem érdemes apróságok történnek, máskor akár a karrierünkre, magánéletünkre kiható nagy horderejű események, amelyek azonban mind egy tőről fakadnak. Aki gyengébb az önérvényesítésben, csak magában bosszankodik, hogy rosszul adott vissza a zöldséges, és sosem szólna, ha becsapja a hentes. Ezeken persze túl tudjuk tenni magunkat, de az már az életünk minden területére kihat, ha a munkahelyen mindenki ránk lőcsöli az extra feladatokat, ha sosem tudunk a hivatalos munkaidő végén eljönni, mert mindig minket kérnek meg még valami kis segítségre, mert úgysem tudunk nemet mondani. A gyenge önérvényesítés ellehetetleníti az előléptetésért folytatott versenyfutást, vagy éppen azt, hogy úgy menjenek otthon a dolgok, ahogy mi szeretnénk – vagy legalább néha az legyen, ami nekünk volna jó.

A változás kis lépésekben történik

Gradvolt Endre

HVG Extra Pszichológia: Általában mi az oka, ha az önmagunkért kiállás nem megy nekünk?

Bőhm Kornél: Az önérvényesítés tekintetében háromféle személyiségtípust különböztetünk meg: a passzívat, az agresszívet és az asszertívet. Az előbbi elbukik az önérvényesítésben, a saját igényeit, érdekeit mások igényei mögé sorolja. Az agresszív típus érvényesíti az érdekeit, miközben mindenki másét figyelmen kívül hagyja, elnyomja. A cél az volna, hogy indulatmentesen, mások igényeinek a figyelembe vételével, azok elismerése mellett érvényesítsük a saját érdekeinket, ez az asszertivitás lényegi eleme. Magyarán annak is lehet dolga ezen a területen, aki mindig érvényesíti a saját akaratát, de ezt agresszíven vagy manipulatív módon éri el. És annak is, aki passzív, és csak hagyja, hogy mások rányomják a saját akaratukat. A passzivitásnak sokféle belső oka lehet: megfeleléskényszer, túlzott, kritika nélküli empátia, önfeláldozás, félelem.

HVG Extra Pszichológia: Hogyan fogjunk hozzá, ha meg akarjuk tanulni az önérvényesítést?

Bőhm Kornél: A tudatosítás az első lépés, amikor felismerjük, hogy rendre alulmaradunk a társas helyzetekben. Amikor belátjuk, hogy a fent említett kisebb-nagyobb bosszúságok, sérelmek a saját személyiségünkben gyökereznek. A változás pedig a felismerést követően kis lépésekben történik: elhatározzuk, hogy egyik, vagy másik területen elkezdünk kiállni magunkért – és először a kisebb téttel bíró helyzetekbe állunk bele. Kipróbáljuk, el tudjuk-e érni, hogy a baráti társaságunk olyan filmet nézzen meg, amire mi vagyunk kíváncsiak, vagy el tudjuk-e érni, hogy a gyerek rendet rakjon a szobájában, utána pedig jöhetnek a nagyobb falatok: a főnök, a munkahelyi ellenlábas, az élettárs.

HVG Extra Pszichológia: Hogyan viselkedik, változik az, aki már megtanult valamit ebből a tudományból?

Bőhm Kornél: A szakemberek szerint a sikeres asszertív kommunikáció három lépcsőből áll. Az első pillanat a megfigyelésé, amikor tudatosul bennünk, hogy egy adott helyzetben elnyomják az érdekeinket. Második lépésként ezt a megfigyelésünket hangosan, a másik fél számára is kinyilvánítjuk. A kommunikációs aktus utolsó eleme, amikor kerek perec kinyilvánítjuk, hogy nekünk, a közlő félnek a megfigyelt eseménysor hogyan esik, milyen érzelmeket vált ki belőlünk. Nem hagyjuk ezt homályban, nem ködösítünk, és megoldási javaslatokat is teszünk, vagy legalábbis felszólítjuk a másik felet, hogy találjon ki valamit. „Mindig nagyon rövid határidőket adsz a munkára, ez nekem stresszt okoz – próbálj kicsit előbb értesíteni ilyen esetekben” – ez lenne egy asszertív mondatcsokor.

Névjegy: Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, stratégiai tanácsadó, a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója. A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs tagozatának elnöke. Fő szakterülete a kríziskommunikáció, hírnévmenedzsment, személyes márkaépítés, a vezetői kommunikáció. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokba, magazinokba, illetve gyakori előadója konferenciáknak, szakmai workshopoknak, üzleti eseményeknek. Jelenleg négy hazai egyetemen tart rendszeresen órákat. Népszerű kríziskommunikációs szakblogot és hírlevelet is ír.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba szeptember 19-én, ahol meghallgathatja Bőhm Kornél Az önérvényesítés trükkjei című előadását. A másik előadóval, L. Stipkovits Erika pszichológussal készült interjút itt olvashatja el.

Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely a sikerrel, az önérvényesítéssel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek című könyvvel. Aktuális számunkat meg is rendelheti.