Adott az okos és határozott nő, aki azt tanulta meg életében, hogy nem támaszkodhat másokra, ezért oly mértékben megerősödött, hogy a férfiak nagy része már nem tartja elég nőiesnek és törékenynek. Ebből fakadóan a férfiak vagy elfordulnak tőle, vagy nem érzik, hogy szükség lenne rájuk. Így a nő végül újra és újra megéli, hogy valóban nem számíthat a férfiakra, ezért még jobban meg kell erősödnie. Egyértelmű, hogy ebben a folyamatban napról napra távolabb kerül az áhított párkapcsolati léttől.

Mi van azonban a jelenség mögött? Az erős nők egyben férfiasak is, vagy csak annak tűnnek? Tapasztalatom szerint valójában arra vágynak, hogy legalább a párkapcsolaton belül ne kelljen erősnek lenniük. Azt szeretnék, hogy a férfi náluk is erősebb legyen, és olyan stabil, hogy bízni lehessen benne, mert képes őket megtartani.

Ezen a biztos támaszon aztán az erős nők fokozatosan megengedhetnék maguknak, hogy rétegről rétegre levegyék a páncéljaikat, újra törékenyekké, érzékenyekké is válhassanak, hogy ne ők vívják meg az összes csatát. Ezáltal mernének ismét gyengéd nők lenni, amire annyira nagyon vágynak, de ami egyben a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódik össze számukra.

Sakkozás helyett

Teljesen érthető, hogy csak kellően megtartó és biztonságos környezetben merünk jobban megnyílni, megmutatni a sérülékenységünket. Az önismereti csoportokban is a résztvevők eleinte csak a rutinjuk szerint mernek megmutatkozni, azaz leginkább rejtőzködni. Miután azonban egy-két bátor csoporttag a legféltettebb titkát is elárulja, és a többiek elfogadók, idővel kezd mindenki kicsit oldottabbá válni, és megérezni annak az ízét, hogy mennyire jó, amikor letehetjük a terhünket azáltal, hogy merjük vállalni önmagunkat.

Ugyanígy, ha egy párkapcsolati helyzetet nézünk, sokszor azért nem mer egyik fél sem lépni, mert nem tudja, mire számíthat. A nő nem meri elengedni magát, a férfi nem mer dominánsabb lenni, mert fél, hogy azzal irritálja a nőt. Elhíresültek azok az esetek, ahol a nők kikérik maguknak az előzékenységet, mert az azt jelenti számukra, hogy a férfi gyengébbnek tartja őket, emiatt viszont számos férfi óvatosabban tesz meg ilyen gesztusokat. Változást csak az hozhat, ha valamelyikük elég bátor ahhoz, hogy arra figyeljen, ami belőle jön, ne pedig azt próbálja kisakkozni, vajon mit reagál majd a másik, mi a taktikailag biztonságos lépés.

Olvassa tovább Almási Kitti pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.