Alapvetően kellemetlen meglepetésről beszélhetünk, igaz, az előrejelzéseket szokatlanul nagy bizonytalanság övezte. Elsősorban azért, mert nem egy strukturális folyamat hatására mozog az infláció, hanem egyszeri tényezők és beavatkozások nyomán – kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Az árrésstop március közepétől 30 főbb élelmiszer-kategóriát érint, ennek inflációs hatása kis részben már látható volt márciusban, ám teljes egészében az áprilisi mutatóban érkezett meg. Az élelmiszerek egyhavi árcsökkenése csupán 1,3 százalék volt, így önmagában ez a tétel lényegében teljes egészében meg is magyarázza a fő inflációs mutató mérséklődését.

A szabályozás alá nem eső élelmiszereknél általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest.

Egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést.

A másik fontos tétel az üzemanyagárak alakulása volt: havi összevetésben 1,4 százalékos esést regisztrált a KSH, köszönhetően a globális nyersanyagárak beszakadásának és a dollár gyengülésének.

A kellemetlen meglepetések sorát, és az inflációt emelő tényezőket említve két fontos pont van: jelentősen drágultak a dohánytermékek (havi alapon 2,4 százalékkal), emellett a háztartási energia közel 4 százalékos havi inflációja is masszív meglepetés. Úgy tűnik tehát, hogy a fűtési szezon végéhez közeledve az elszámolószámlákon a lakosság jelentősen emelkedő energiaszámlákkal találkozhatott, hiszen főként a vezetékes gáz esetében volt drasztikus az infláció, havi alapon 8,3 százalék – sorolta Virovácz.

A hivatalos statisztikai mutatók összességében kedvező irányban változtak. Ugyanakkor a fő kérdés továbbra is az, hogy ez miként befolyásolja az érzékelt inflációt, valamint a lakosság és az üzleti szféra inflációs várakozásait. A bejelentett újabb árrésstop-intézkedéssel nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a lakosság inflációs várakozása mérséklődni kezdjen.

Árrésstop tábla.

Magyar Közlöny

Az egyre több területen történő beavatkozás nem szándékolt mellékhatása azonban a fogyasztói elbizonytalanodás lehet. A fogyasztók ezeket a lépéseket úgy is értelmezhetik, hogy már akkora a gond, hogy egyre újabb intézkedésekkel kell kordában tartani az inflációt. A más területeken emelkedő árak (háztartási energia, dohánytermékek, nem árrésstop alá eső élelmiszerek) erősíthetik ezt az olvasatot és az óvatossági motívumot.

A következő hónapokban 4 százalék körül ingadozó inflációs rátára számít Virovácz, vagyis a kormányzati beavatkozások a közeljövőben képesek lesznek látszólagos árstabilitást kivívni. A probléma azonban az, hogy az inflációs stabilitás nem a gazdaság alapvető folyamataiból fakad,

így az intézkedések kivezetésével egy újabb inflációs hullám érkezhet.

Vagyis a most elnyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb inflációs rátával fizetünk. Mindez pedig tartósan magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét a jegybanki célnál, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet.

Klímaszerelő munkában.

Fazekas István

Az árréstopok az első két hónapban csalódást okoztak, és előretekintve ezen intézkedések kiterjesztése extra bizonytalanságot okoz – véli Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A folyamatok rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást.

A szolgáltatások árainak újbóli gyorsulása megmutatja az inflációs várakozások és az érzékelt infláció jelentőségét: a főként mikro- vagy egyéni vállalkozások (szerelés, karbantartás, háztartási, egészségügyi szolgáltatás) egyszerre töltenek be ármeghatározó és fogyasztói szerepet – mondta a szakértő. A 2024 elején 10 százalék magasságába emelkedő inflációs várakozások tükrözik az ezekben a szolgáltató csoportokban megmutatkozó, átlagon felüli átárazásokat.

A következő hónapokban kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek. Ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés a főindexben rövid távon. A világpiaci olajár mérsékelt dinamikája azonban kedvezően hathat a hazai üzemanyagárak alakulására. Az éves átlagos inflációs érték mindent egybevetve 5,0 százalék alatt maradhat jelen állás szerint – véli Nagy János.

A szokásosnál nagyobb bizonytalanságot okoznak a jelenlegi, és a még csak tervezés szintjén bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések, amelyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek. Erre még rárakódik a nemzetközi gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint a vártnál rosszabb hazai gazdasági teljesítmény, ami visszafoghatja a lakossági keresletet. Ennek az első jeleit már lehetett látni a márciusi kiskereskedelmi adatokban – teszi hozzá Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció a főmutatóhoz hasonlóan lassult, 5 százalékos lett. Ez még mindig magas szintet jelent és inflációs nyomásra utal – foglalta össze a helyzetet Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője..

Az élelmiszerek árának alakulása vegyes képet mutat. A havi mérséklődésben az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkednek a következő hónapokban, például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti a drágulást.

Emellett a május közepén indul az újabb árrésplafon, amely a drogériákra vonatkozik, és mérsékli az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2-0,3 százalékponttal csökkentheti az intézkedés, amíg érvényben van – véli Németh Dávid, aki szerint a mostani helyzet alapján az év végére 4 százalék körüli inflációval lehet számolni. Éves átlagban pedig kicsivel 4,5 százalék alatt lehet a mutató.