Többet tudhattunk meg Orbán Viktor gondolkodásmódjáról, a kormányzáshoz és a sporthoz való viszonyáról akkor, amikor egy órára leült beszélgetni egy trolloldal üzemeltetőivel, mint bármelyik közmédiás szeánszából, vagy más, a kormánypárti sajtónak adott „interjúból”. A miniszterelnök ez alatt az egy óra alatt nem csak hogy megfejtette a magyar futball legnagyobb kérdéseit, felvázolta az általa megálmodott jövőt, de még arról is beszélt, milyen szemüvegen keresztül látja a magyar embereket és az országot.

A magyar futball jövője kapcsán felemlegetett egy hosszú évek óta terítéken lévő kérdéskört: hogyan lehetne elérni, hogy több magyar játékos szerepeljen az NB I-ben, mint külföldi. Szerinte azt kell elérni, hogy minden csapatban legalább öt magyar mezőnyjátékos legyen a kezdőben, meglátása szerint ez vinné ugyanis előre a honi labdarúgást. Mindössze néhány nap telt el a trollfocis beszélgetés után, és a sajtóban már az a hír terjedt, hogy ez a pont a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ötéves tervének egyik sarokköve lesz, majd ezen a héten megjelent erről a hivatalos tervezet is MLSZ stratégia 2025-2030 címmel.

Orbán a Puskás-Suzuki Kupa után a közmédiának nyilatkozva ismét visszakanyarodott a témához és elmondta, „épp ideje volt már ennek, fontos, hogy a bal kéz tudja, mit csinál a jobb. Az akadémiákról nagy számban jönnek ki olyan fiatalok, akiket bátran lehet játszatni akár az első osztályban is. Ennek gátját jelenti, hogy ebben a pillanatban olcsóbban, könnyebben tudnak a klubok külföldieket igazolni, akik kiszorítják a saját nevelésű fiatalokat”. Némi öniróniával elismerte azt is, hogy „mi – mármint a Puskás Akadémia (a szerk.) – sem járunk élen e tekintetben”. Úgy látja, egy külső kényszerre lenne szükség, ami a profi csapatokat arra sarkallja, hogy játszassák a magyar labdarúgókat.

Időközben összeült az MLSZ közgyűlése és 53 igen, két tartózkodás és egy nem mellett elfogadták az öt évre szóló stratégiát. Ennek értelmében azok, akik öt magyar játékost – azon belül egy U21-est – nem játszatnak az NB I-ben, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mondanak le. Ugyanez a helyzet az NB II-ben is, ahol 300 millióról mondanak le a csapatok, ha nincs két U20-as játékos a pályán, vagy külföldi játszik a csapatban. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a közgyűlés után azt is elmondta, az ösztönzőt be nem tartó csapatok nem csak arról az összegről mondanak le, amely a különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, arra is számíthatnak, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak, a TAO-t viszont nem vonják meg tőlük. „Azt gondolom, hogy egész nagy összeg ahhoz, hogy érdemes legyen jobban koncentrálni a magyar játékosokra és a magyar fiatalokra” – mondta Csányi Sándor.

A szövetség döntése után ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, a mostani NB I-es, illetve a leendő élvonalbeli klubok mennyire tudnák véghez vinni ezt a jelenlegi keretükkel.

Az U21-es játékosok már a másodosztályban sem jutnak elegendő lehetőséghez

Az áttekintésünket kezdjük a feljutó és az arra esélyes, de jelenleg még NB II-es klubokkal.

Kisvárda

A frissen feljutó Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila arról beszélt nemrég a Nemzeti Sportrádióban, fel vannak készülve az öt magyarra vonatkozó szabályra, sőt, szerinte kedvez is nekik. Az NB II-ben eddig 27 forduló ment le, ez alapján pedig elmondható, hogy talán a magyar játékosok szerepeltetésével nem lenne gondja a kisvárdaiaknak – bár az már más kérdés, hogy minőségben felvennék-e a versenyt az NB I-es mezőnnyel –, de azokat a 21 éven aluli játékosokat, akik viszonylagos rendszerességgel lehetőséghez jutottak a másodosztályban, nem túl nehéz összeszámolni: egy ilyen ember van, a 20 éves Raúl Stefan, aki 1041 percet töltött a pályán.

Kazincbarcika

A Kisvárda mellett a másik feljutó helyen jelenleg a Kazincbarcika áll. A csapat keretét néhány komoly élvonalbeli múlttal rendelkező játékos is erősíti, de javarészt olyan nevekkel találkozhatunk, akiknek kevés, vagy semmilyen NB I-es tapasztalata sincsen. Utánpótlás korú játékosok ugyan akadnak bőven a keretben, de az már egy fogósabb kérdés, hogy ki lehetne az, aki stabilan kezdőként tudna játszani egy osztállyal feljebb.

Vasas

Papíron az egyik legerősebb kerettel a Vasas rendelkezik az NB II-ben, az angyalföldiek már évek óta próbálnak visszakerülni a legmagasabb osztályba, eddig kevesebb, mint több sikerrel. A neveket végignézve nem egy olyan embert láthatunk, aki válogatottságig vitte, de Pintér Attila kezei alatt valahogy nem akar összeérni a csapat. Ha valami, akkor egy U21-es fiatal szerepeltetése okozhat itt is gondot, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya ugyanis inkább az idősebb és rutinosabb játékosaira támaszkodik a bajnoki versenyfutásban.

Szentlőrinc és Kozármisleny

Tekintve, hogy három mérkőzés van hátra a bajnokságból, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy ez a két csapat már kiszállt a feljutásért folytatott küzdelemből, de elméleti szinten még érdemes elgondolkozni azon, mire lenne elég a jelenlegi keretük az NB I-ben. Mindkét csapat előszeretettel támaszkodik a kölcsönjátékosokra, továbbá közös bennük az is, hogy sok a fiatal, de vélhetően ez egy osztállyal feljebb kevés lenne. De vajon jobb a helyzet az első osztályú kluboknál?

Az NB I élmezőnyét érintené a legrosszabbul, ha magyar játékosokat kéne szerepeltetni

Kecskemét

Ugyan már szinte semmi esélye nincs a Kecskemétnek arra, hogy megőrizze élvonalbeli tagságát, papíron még bent maradhat a KTE, így játsszunk el a gondolattal, hogy csoda történik, és jövőre is az NB I-ben látjuk majd a lilákat. Gera Zoltán együtteséről nehéz lenne elmondani, hogy nem bővelkedik magyar játékosokban, az öt honi labdarúgó kiállítása nem szokott gondot okozni, sőt, Berki Marcell személyében még a 21 éven aluli játékos kérdésen sem kéne sokat gondolkozni.

Debrecen

Kellemes elegyet alkot Debrecenben a fiatalok és az idősebb játékosok mixe, a védelemben javarészt rutinos rókák nevével találkozhatunk, a támadószekcióban inkább a fiataloké a terep, Szűcs Tamás pedig a maga 20 évével és a közel 2000 játékpercével simán lehet az az ember jövőre, aki U21-es játékosként mindig helyet kap a kezdőben, de egyelőre nem úgy áll a debreceniek szénája, hogy bent maradnak az NB I-ben.

ZTE

Pengeélen táncolnak a zalaegerszegiek az NB I-es bennmaradást illetően, a magyar játékosok szerepeltetésével viszont már nincs ekkora gondjuk. Márton Gábor bátran tette be a fiatalokat a kezdőbe – amíg le nem váltották –, akik közül nem egy ember felel meg az utánpótlás szabálynak is. Ha a Zete megőrzi élvonalbeli tagságát, nagy nyertese lehet az MLSZ és Orbán tervének.

Nyíregyháza

A nyíregyháziaknak is inkább a bennmaradás miatt kell izgulniuk, mint az öt magyar kezdőjátékos miatt. A neveket böngészve 24 olyan magyar nevet is találhatunk, akik idén legalább a meccskeretig eljutottak, közülük 12-en minimum tízszer pályára is léptek, nyolcan pedig gyakorlatilag kezdő szintű játékosnak mondhatják magukat. Ha viszont Tóth Balázs kapus kiöregszik, akkor az U21-es játékos szerepeltetése problémát okozhat Szabó István vezetőedzőnek.

Fehérvár

Ha az utóbbi fordulókban csücskösen is, de a Fehérvár már most is tartja magát ahhoz, hogy öt magyar játékossal a kezdőben lép pályára, akik közül többen is akadnak 21 év körüli életkorral, így vélhetően Tímár Krisztián csapatának jól jön ez a szabálymódosítás – már ha sikerül megőrizni az NB I-es tagságot.

Újpest

Miután az utolsó, a NER-hez egyetlen szállal sem kötődő csapat is gazdára talált és a Mol átvette az újpesti csapat irányítását, nagybevásárlást tartott az olajipari vállalat, de azt nem állítanánk, hogy a magyar játékosok képességeiben bízva tették meg mindezt. Fiola Attila, Bese Barnabás és Gergényi Bence ugyan rendszeres játéklehetőséget kapnak, de rajtuk kívül egyedül Horváth Krisztofer az, aki nagy ritkán odafér a kezdő tizenegybe. Egyikük sem fiatal – legalábbis az utánpótlás éveiket már maguk mögött hagyták –, így nem csak az öt magyar szerepeltetése okozhat gondot a frissen kinevezett Damir Krznarnak, de olyan U21-es játékost sem igazán látni Újpesten, aki előléphetne a kezdőcsapat felé.

DVTK

A diósgyőrieknél ugyan ebben a szezonban 20 magyar játékos is a keret tagja volt hosszabb-rövidebb ideig, de mindössze csak hatan voltak, akik legalább tízszer lehetőséghez jutottak, és a mérkőzések nagy részében nem jön össze, hogy öt magyar legyen a kezdőben. Mindenesetre az egy U21-es játékos szerepeltetése Jurek Gábor játékával megoldottnak látszik, pláne úgy, hogy sérülése után jól halad a rehabilitációval.

MTK

A remek utánpótlás bázissal rendelkező MTK mintapélda lehet a többi NB I-es csapat számára. Horváth Dávid vezetőedző amellett, hogy javarészt magyar játékosokra építi együttesét, rendszeresen lehetőséget biztosít a fiataloknak is. Mindezek ellenére az MTK az élmezőny stabil tagja, 30 forduló elteltével ötödik helyen áll.

Győri ETO

Az újonc Győri ETO remek szezont fut idén, három fordulóval a vége előtt negyedik helyen áll Borbély Balázs csapata, de sikereit nagyrészt nem a hazai játékosoknak köszönheti. Ebben az idényben összesen 12 magyar játékos fordult meg az ETO keretében, de tíznél több meccse csupán három embernek volt, és rendszerint ennél több magyar nem is kerül a kezdőbe. A fiatal szabályra a 19 éves Bánáti Kevin jelenthetne megoldást, de ő is mindössze 16 meccsen jutott szóhoz és 774 percet töltött a pályán.

Paks

A Paks az egyetlen csapat az NB I-ben, amely csak magyar játékosokra támaszkodik, így esetükben nem is az öt állandó kezdőjátékos szerepeltetése okozhat problémát, hanem, hogy legyen legalább egy fő, aki U21-es korú. A paksi keretet nehéz lenne azzal vádolni, hogy túlzottan fiatal, hemzsegnek a rutinos, válogatott tapasztalattal is bíró játékosok, ellenben a következő szezonra a rendszeresen kezdőként lehetőséget kapó Vas Gábor is betölti a 22-t, így nem marad senki, aki megfelelne ennek a kritériumnak.

Puskás Akadémia

Orbán Viktor öniróniája nem véletlen. A Puskás Akadémia keretében ugyan rendszeresen megfordulnak magyar játékosok, de csak a kispadon. Pécsi Árminon és Nagy Zsolton kívül szinte senki nem tudta állandó jelleggel biztosítani a helyét a kezdőben. Markgráf Ákost korábban oda tudott férkőzni a kezdőcsapat közelébe, de a legutóbbi öt fordulóban keretben sem volt. Emellett az is beszédes, hogy az idén 20 NB I-es meccset számláló Kerezsi Zalán mindössze 388 percet töltött a pályán, leginkább csereként kapott néhány percet a bizonyításra. A miniszterelnök ugyan azt hangoztatja, hogy őt egyáltalán nem érdekli a bajnoki cím megszerzése és csak a kiesés elkerülése a cél, de Hornyák Zsolt vezetőedző ennek ellenére inkább a légiósoknak ad rendszeres játéklehetőséget, a fiatal akadémistákat pedig a padon pihenteti. Az U21-es játékos szerepeltetését legalább Pécsivel ki lehet pipálni.

Ferencváros

A Fradi egyértelműen nem azok közé a csapatok közé tartozik, amelyik jól jár ezzel a változtatással, nem véletlen, hogy Hajnal Tamás sportigazgató is arról beszélt, „nehézség, ha olyan szabályokat hoznak a bajnokságban, amelyek kötelezik a klubot bizonyos számú magyar játékos szerepeltetésére”. Kubatov Gábor ennél élesebben értékelt, a döntést a legnagyobb ostobaságnak tartja, amit az elmúlt tizennégy évben látott. Az FTC ebben a szezonban 11 magyar játékosnak adott lehetőséget az NB I-ben, de közülük hárman kapusok, és csupán ugyanennyien vannak azok, akik legalább tíz meccsen pályára léptek. A címvédő a Puskás Akadémia elleni „bajnoki döntőnek” beillő mérkőzésen négy magyar játékossal kezdett, de Tóth Alex lecserélése után ez a szám háromra olvadt. A kispad hemzseg a külföldi nevektől, így vélhetően még a kölcsönből visszatérő játékosokkal együtt is nehézkes lesz megoldani, hogy legalább öt magyar a pályán legyen a IX. kerületieknél. A Marco Rossitól válogatott behívót is kapó Tóth legalább a fiatal játékos problémát megoldja a Ferencvárosnál.

Összességében azt láthatjuk, hogy az NB I élcsapatainak komoly problémát okozhat, ha stabilan öt magyar játékosnak a pályán kell lennie, a mezőny második fele pedig inkább azzal lehet gondban, hogy találjon egy olyan U21-es játékost, akit kezdőként is be lehet már vetni. Ebbe egyébként a csapatok jelentős részének beletörhet a bicskája, de ez annak a fényében nem meglepő, hogy az elmúlt néhány évben rendre leszerepelnek az utánpótlás válogatottaink.

Persze lehet azt mondani, hogy a magyar játékosok és a fiatalok kötelező szerepeltetése hosszú távon a válogatott érdekeit szolgálhatja – bár aligha a kényszerből a csapatba kerülőkből emelkednek majd ki a jövő kulcsjátékosai –, de az edzők se véletlenül úgy állítják össze az csapatukat, ahogy, így ez a beavatkozás a jelenleg sem túl magas színvonal esését hozhatja majd a bajnokságban. Gyaníthatóan az utánpótlás mélyre nyúló problémáira sem jelent majd megoldást, hogy egy húszéves játékost bele kell erőltetni a kezdőcsapatba.