Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A bicskei vasútállomás fejlesztésének költségét 6,9 milliárd forintra becsülte 2021. májusában az azóta az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvasztott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Ezért az összegért a nyertes pályázó feladatai közé tartozott a kiviteli tervek elkészítése, több út át- illetve kiépítése, nyolcállásos busz- és 136 férőhelyes P+R-parkoló kialakítása, egy vasúti felüljáró felújítása, támfal építése, egy körforgalom létesítése, gyalogos- és kerékpárút építése, a vasúti gyalogos aluljáró meghosszabbítása, valamint közmű, közvilágítás és vasúti rakodórámpa kialakítása – írja az Átlátszó.
A fent említett összegért azonban egyik pályázó sem vállalta a projektet, a legolcsóbb, 10,7 milliárd forintos ajánlatot Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Zrt. tette, alvállalkozóként pedig bevonta a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt.-t és a Mészáros Lőrinc testvére által birtokolt Híd-Tám Kft.-t is.
Menet közben azonban az eredeti szerződéshez képest nettó 1,15 milliárd forinttal nőttek a költségek, vagyis 11 milliárd fölé drágult a beruházás, a közbeszerzési értesítő szerint „a módosítások olyan körülmények miatt szükségesek, amelyet a kellően gondos vevő előre nem láthatott”.
Mészáros Lőrinc cége 2022. november végén jelezte az illetékes tárcának, hogy drágábban tudja csak elvégezni a munkálatokat, 2023. november végén pedig nettó 2,6 milliárd forintos pluszforrást kért.
A hivatalos indoklás szerint „a módosítások olyan körülmények miatt szükségesek, amelyet a kellően gondos vevő előre nem láthatott”. Majd részletesen kifejtik, hogy az „orosz–ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények” miatt a kivitelezést végző V-Híd Zrt.-nek „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó” többletkiadása keletkezett. Egy 2023-as kormányrendelet szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett, ennek legfeljebb felét fizeti ki a kormány, ebben az esetben uniós pénzből.
