„Nyitott könyv” vagyunk önmagunk számára, hiszen úgy ismerjük a gondolatainkat, a félelmeinket, az örömeinket, a vágyainkat, és egyáltalán az egész életünket, mint a tenyerünket. Legalábbis ezt hisszük. Pedig – derül ki a pszichológiai kutatásokból – amikor úgy véljük, hogy önmagunkra vonatkozóan teszünk érvényes megállapításokat, valójában a sötétben tapogatózunk.

Az önészlelést és a döntéshozatali mechanizmusokat kutató Emily Pronin, a Princeton Egyetem szociálpszichológusa introspekciós illúziónak (önmegfigyelési illúziónak) nevezi ezt a jelenséget. Különféle kísérleteket elvégezve Pronin úgy találta, hogy többnyire másoknál jobbnak, empatikusabbnak, önzetlenebbnek, adakozóbbnak, erkölcsösebbnek, türelmesebbnek szeretnénk hinni magunkat, és észre sem vesszük, mennyire eltorzított ez a saját magunkról alkotott kép. Azon visszásságokat ugyanis, amelyeket a családtagjainkban vagy a kollégáinkban könnyen felfedezünk, általában nyomokban sem leljük fel magunkban.

Mindenki autonóm

Egy kísérletben résztvevőknek például önmagukat és más, általuk ismert személyeket kellett értékelniük, és – hogy hogy nem – magukat sokkal előnyösebb tulajdonságokkal ruházták fel, mint a többieket. Az igazán meglepő azonban nem is ez volt, hanem az, hogy amikor a kísérletvezetők elmagyarázták nekik ennek az önkéntelen előítéletességnek a tudományos hátterét, akkor a megkérdezettek mindannyian úgy reagáltak, hogy lehet, de rájuk ez nem vonatkozik, mert ők az „átlagnál” kevésbé hajlamosak ilyen elfogultságra.

Önmegfigyelési illúzió

Shutterstock

Egy másik vizsgálatban azt kutatták, mennyire igazodnak a csoportelvárásokhoz az emberek. Ebből is az derült ki, hogy önmagát mindenki autonóm, mindenféle befolyástól mentes személynek látja, olyasvalakinek, aki egyedül képes független maradni „a birkák tömegében”, míg másokról úgy vélik, hogy a viselkedésük vagy épp a politikai véleményük csak azért alakult úgy, ahogy, mert idomulni akartak a csoporthoz.

Mások jobban ismernek minket?

Az efféle elfogultságok miatt lehetséges az a paradoxon, hogy mások jobban ismerhetnek minket, mint mi magunkat. Kevéssé meglepő módon ez különösen a hozzánk legközelebb állókra, a szeretteinkre vonatkozik. Ennek persze feltétele – állapította meg a Kaliforniai Egyetemen önismeretet kutató Simine Vazire –, hogy bizonyos jellemvonásokat ki tudjanak „olvasni” külső karakterjegyekből, illetve, hogy az adott jellemzők egyértelműen pozitívak vagy negatívak legyenek.

Előbbiek közé tartozik például az intelligencia vagy a kreativitás, míg a kevésbé szerethető kategóriába a becstelenség vagy az önzés. Az is kiderült, hogy minél semlegesebb egy tulajdonságunk, annál objektívebben látjuk azt magunk is.

Mások jobban ismernek

Shutterstock

A körülöttünk élők egyébként azokat a jellemvonásainkat azonosítják a legkönnyebben, amelyek erősen befolyásolják a viselkedésünket. A társaságkedvelő emberek például sokat és szívesen beszélnek, keresik mások jelenlétét, míg a bizonytalan lelki alkat a kezek tördelésében vagy a beszélgetőpartnerek tekintetének kerülésében érhető tetten.

A szemlélődő típusú karaktert ugyanakkor már nehezebb külső vonások alapján észlelni. Akárhogyan is, a kutatók szerint nagy szükségünk van mások rólunk alkotott (őszinte) véleményére, mert a saját torzító mechanizmusaink ellenében csak ezek által javítható számottevően az önismeret.

Egy lépés távolság önmagunktól

A vizsgálatok egyébként azt is cáfolni (vagy legalábbis vitatni) látszanak, hogy az olyan hagyományos önismereti technikák, mint a naplóírás, a tudatos önreflexió vagy az elmélyült (lelki)beszélgetések révén sokkal közelebb juthatunk magunkhoz. A tudatos, de mint kiderült, általában torzító erőfeszítések helyett ugyanis sokszor többet segít, ha megpróbálunk inkább némi távolságot tartani magunktól.

Meditációs segítség

Shutterstock

Erre a megállapításra jutott Erika Carlson, a Torontói Egyetem pszichológia professzora, miután pár éve átnézte a (magyarra tudatos jelenlétként fordított) mindfulness-szel kapcsolatos szakirodalmat. Ebből azt hámozta ki, hogy a mindfulness által javasolt meditációs technikák kifejezetten hatékonyak a torzító gondolkodás és az énvédő mechanizmusok ellen. Ráadásul segítenek abban is, hogy kisebb jelentőséget tulajdonítsunk az önmagunkkal kapcsolatos (túlságosan pozitív vagy negatív) gondolatainknak, és ezáltal objektívebbé váljon az énképünk.

A Dunning–Kruger-hatás

Az önismereti bakikhoz tartozik az is, hogy gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, a valóságosnál jobbak vagyunk valamilyen területen. Ezt a tudósok és művészek által már számtalanszor megfogalmazott életbölcsességet két évtizede igazolta kísérletileg is két amerikai szociálpszichológus, akikről aztán Dunning–Kruger-hatásnak nevezték a jelenséget. A munkásságukért egyébként az IgNobel-díjat is kiérdemlő kutatók tesztsorozatukban arra kérték a résztvevőket, hogy logikai és nyelvtani fejtörők, valamint a humor felismerésére való képességüket próbára tevő feladatok megoldása után értékeljék saját teljesítményüket.

Megszépített valóság

Shutterstock

Azok, akik jól szerepeltek a teszten, általában reálisan látták, vagy inkább alábecsülték a produkciójukat, míg azok, akik rosszul válaszoltak, messze túlértékelték saját kognitív kapacitásukat. Amiből a kutatók azt szűrték le, hogy egy területen a hozzá nem értők általában hajlamosak túlbecsülni a saját tudásukat, és nem képesek felismerni sem azt, hogy másvalaki ért a témához, sem pedig azt, hogy ők maguk mennyire inkompetensek.

Hasznos a rózsaszín szemüveg

Amennyire jellemző azonban ránk a hajlam önmagunk túlértékelésére, annyira hasznos is lehet – nyugtatnak meg más tudósok. A megszépített énkép hatására ugyanis növekedhet a lelki jóllétünk és a teljesítményünk is – mutatta ki két amerikai pszichológus, Shelley Taylor és Jonathon Brown.

Míg a brutálisan őszinte látásmód a depresszióra hajlamos embereket jellemzi, addig az egészségesek inkább (némileg) megszépített valóságban élnek, mivel így könnyebben vészelik át a hétköznapok kisebb-nagyobb viharait, esetleges csalódásait. Magyarán nem kell aggódni, ha önmagunkat „rózsaszín szemüvegen” keresztül, a valóságosnál pozitívabban látjuk, mert ennek segítségével könnyebb boldogulnunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.