HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Kevesebb lenne a zaklatás és az internetfüggőség, ha a szülők többet beszélgetnének a gyerekeikkel, és maguk is jó példával járnának elől a kütyük használatában – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei, Domonkos Katalin pedagógus és Szondy Máté pszichológus. A kerekasztalon egyebek mellett szó esett a digitális „én” elismerés utáni vágyáról, a sexting helyéről a párkapcsolatokban és arról, hogy a szülők mit osszanak meg a gyerekeikről az interneten.

Az új technológiák megjelenése mindig is félelmet keltett az emberekben, és rendre azon aggódtak – például a nyomtatott könyv, a napilapok vagy a rádió megjelenésekor –, hogy azok milyen hatással lesznek a kapcsolatokra – emlékeztette Szondy Máté a Budapest Music Center nagytermét megtöltő közönséget szeptember 19-én.

A „technopánik” az új digitális technológiák kapcsán is megjelent, ráadásul részben jogos is, hiszen igen nagy az addikció veszélye. A számítógépes játékok vagy alkalmazások készítői ugyanis a neuropszichológiai ismeretekre építve úgy rakták ezeket össze, hogy a legalapvetőbb emberi vágyakat elégítsék ki, erősítsék meg. Az újdonság, a kapcsolódás, az információszerzés vagy a kiszámíthatatlanság varázsa pedig emeli az agyban a „jutalomhormon”, a dopamin szintjét, ezért is olyan nehéz megtartani ezektől az alkalmazásoktól a távolságot – figyelmeztetett a pszichológus.

Még több like

Kérdés, hogyan hat ez a világ a felhasználók személyiségére. Az bizonyos – hívta fel a figyelmet Domonkos Katalin –, hogy az online térben az emberek jobban kitárulkoznak, ugyanakkor kevésbé szívesen osztanak meg magukról negatív dolgokat, már csak azért is, mert a pozitív hangvételű, témájú posztokra több like érkezik. Más kérdés, hogy az ilyen, kontroll nélküli (érzelmi inkontinenciaként jellemezhető) megosztásokra ritkán jön igazán komoly, fontos visszajelzés a neten, hiszen az ilyesmi személyesen igazán hiteles – tette hozzá Szondy Máté.

Ami személyesen hiteles
Asszonyi Eszter

Nem ritka egyébként manapság, hogy akár házastársi vagy szoros párkapcsolatok is az online csetelés szintjén ragadnak meg, mivel ez válik a fő kommunikációs csatornává – folytatta a szakember. Ami olykor nagyon inspiráló is lehet, például a sexting, vagyis az erotikus üzenetek, képek váltásakor – említette Domonkos Katalin. Feltéve, hogy ezek a tartalmak közös megegyezéssel és felnőttek között áramlanak. Közös beleegyezés hiányában ugyanis a sexting zaklatásnak minősül, kiskorúak esetében pedig – figyelmeztetett egy internetjogász a közönség soraiból – pornográf tartalomnak és bűncselekménynek.

A gyerekek határai

Ezért is kell ezekről a témákról sokat beszélgetni a gyerekekkel – értettek egyet az est vendégei. „Mi tanítjuk meg a gyereket, hogy védje a saját határait, de előbb még azt is meg kell tanítanunk, hogy vannak határai” – fogalmazott Domonkos Katalin. Büszke szülőként neki például kifejezetten nehezére esett, hogy két gyermekéről ne osszon meg semmit a neten, de „ők nem az én tulajdonom, döntési joguk van, hogy mi jelenjen meg róluk”. Ha netán valaki mégis ellenállhatatlan vágyat érezne, hogy a gyerekéről posztoljon, tegye azt egy zárt csoportban, vagy rakja fel valamilyen drive-ra az illetékes személyeknek elérhetően – ajánlották az előadók.

A szomszédét többen

Az egyébként nem lenne baj, hogy az emberben működik az elismerés, a visszajelzés utáni vágy, és ez erőteljesen jellemzi a „digitális énjét” is. A probléma ott kezdődik, hogy az efféle online posztokat követően azonnal beindul az összehasonlítás mechanizmusa – jelezte a pszichológus. A „hányan lájkolták”, „a szomszédét miért lájkolták többen”, az „x és y miért nem lájkolta” és hasonló kérdések pedig óhatatlan stresszt, szorongást idéznek elő.

Mi határozzuk meg
Asszonyi Eszter

Ezért sem mindegy, mennyire tudatosan használjuk a modern technológiát. Szondy Máté például törölte a legnagyobb közösségi oldal alkalmazását a telefonjáról, hogy csak a böngészőből, jóval macerásabban férhessen hozzá – ha tényleg akar. Domonkos Katalin pedig azt ajánlja, kapcsoljuk ki az alkalmazások értesítéseit, hogy mi határozhassuk meg, mit és mikor akarunk használni, éjszakára meg tegyük repülő üzemmódba a telefont. Otthon pedig beszélgessünk sokat a digitális technológiáról, annak veszélyeiről és előnyeiről, az álhírekről, vagy – mint azt Domonkos Katalin teszi – csináljunk a gyerekünkkel közösen youtube-csatornát, ahol ellenőrzött keretek között élheti ki ezirányú kreativitását.

Erőszakmentes kommunikáció

A példamutatásra amúgy a konfliktusmegoldás terén is nagy szükség lenne – hangzott el. A viták, indulatok, agresszió kezelésében ugyanis a felnőttek sem jobbak, mint a gyerekek. Csak utóbbiak a hirtelen megnyílt online térben tapasztalatlanul mozognak, és a kevésbé érzékelik az egyes üzenetek mögött húzódó (vagy az általuk kiváltott) valódi érzelmeket. Így egy viszály könnyen zaklatássá fajulhat. Jó lenne, ha az erőszakmentes kommunikációt Magyarországon is tanítanák, de ilyenre közoktatási stratégia még nincs – emlékeztetett az iskolai zaklatásokkal foglalkozó Domonkos Katalin.

Rendszerszinten gondolkodni
Asszonyi Eszter

A jelenség megoldásában mindenesetre „muszáj rendszerszinten gondolkodni”. Vagyis egyrészt figyelni, mi történik a családokban, ahol egy túlvédett gyerekből áldozat, egy bántalmazott fiatalból pedig bántalmazó válhat. A pedagógusoknak pedig azt is fontos lenne tudatosítani, hogy egy-egy ilyen elmérgesedett helyzetről nem elég egyszer beszélni, és nem elég csupán a két (vagy több) érintettet bevonni a konfliktus kezelésébe. A bántalmazásnak ugyanis – foglalta össze a pedagógus – leginkább a szemlélők tudnak gátat szabni.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!