Igaznak tűnik, de tévhit: a nagyszülő sorsához nincs köze az unokának

„Az agyamra megy az anyósom! – meséli Dávid. – Az még hagyján, hogy már nyár végén a fülünket rágja, és ajánlgatja, milyen vitaminokat szedjen Luca, de minden egyes apró megfázás miatt orvoshoz rohanna vele. Mi persze nem visszük el, ilyenkor meg is kapjuk a magunkét, hogy milyen gondatlan szülők vagyunk. Értem én, hogy oda kell figyelnünk az egészségünkre, de ez már túlzás. Luca még csak nyolc­éves, de már olyan, mint egy mini házi orvos. Figyeli saját magát, és minket is, minden apró bajra van valami javaslata. Kezdetben még aranyosnak is találtuk, hogy milyen kis gondoskodó, de amikor influ­enzás lettem, komolyan elgondolkodtam az egészen. Luca napokig szomorú volt, iskolába sem akart menni, míg végül kibökte, mi a baj. 'Apa, ugye te nem fogsz meghalni, mint Zsuzsika?' Zsuzsika a feleségem nővére volt, kétéves korában halt meg. Tudom, hogy innen ered anyósom egészségmániája, és sajnálom is, de ez talán nem ok arra, hogy a kislányomból szorongó hipochondert csináljon! Hát nincs igazam?”

A helyettesítő gyerek szindróma

Dávidnak igaza van, ám a helyzet és annak a mélylélektana ennél bonyolultabb. Iszonyú fájdalom, amikor felborul az egészséges rend, és a szülő temeti el a gyermekét. A korán meghalt, elveszett testvér/gyermek még sokáig „jelen lehet” az anya, a család életében, és jelentős hatással van a később született testvér érzelmi fejlődésére is.

A veszteség után – a családi legenda szerint – a kis Luca nagymamája folyamatos párbeszédet folytatott a meghalt Zsuzsikával: „Elmondtam neki, hogy testvére lesz.” Így a második gyermek, Zsanett, a helyettesítő gyerek szindróma áldozata lett, vagyis Zsuzsika elvesztése miatt szorongó anyja tudattalanul azt várta, hogy a következő gyermeke az elhunyt gyermekét helyettesítse.

Az anya – ahogy ilyenkor lenni szokott – túlvédte, túlféltette Zsanettet (ahogy Lucát is), hiszen rettegett, hogy őt is váratlanul elveszíti, ugyanakkor szorongott, hogy akaratlanul bánthatja őt, árthat neki. „Már a terhesség alatt a félelem kibírhatatlan érzései gyötörtek, Zsanett születése után depressziós lettem, az volt a kényszerképzetem, hogy megint valami borzalmas dolog fog történni” – mesélte Dávidnak a veszekedés után az anyósa. Ám mindez nehezítette Zsanett, az élő, helyettesítő gyermek fejlődését, későbbi leválását. Mindemellett a nagymama idealizálta lánya értékeit, és az igényeiről is torzult képet alkotott.

Új életre keltett trauma

A feldolgozatlan veszteség, a bűntudat kettős, romboló hatású kommunikációt alakított ki anya és gyermeke között: az anya egyszer versengett a gyermek figyelméért, hívta magához, akár annak akarata ellenére is ölbe vette, ölelgette, szeretgette, máskor pedig elutasította gyermekét. Tehát nem a kis Zsanett szükségletei, hanem inkább az anyáéi határozták meg kettőjük kapcsolatát. Néha viszont az anya feldolgozatlan gyászában a semmibe révedt, érzelmileg megközelíthetetlenné vált gyermeke számára.

Ez a viselkedés az anyával bizonytalan kötődést alakított ki, és jelentősen csökkentette Zsanett önbecsülésének, önbizalmának és szociális kapcsolatteremtő képességének minőségét. Zsanett (és párja, Dávid) éppen e bizonytalanság miatt nagyobb teret engedett Katinak, Zsanett édesanyjának a kis Luca nevelésében is.

Luca születése bemozgatta, vagyis mintegy újra életre keltette Zsanett korai kötődési traumáját, érzelmi hiányait és Kati feldolgozatlan veszteségét. Így mindkét nő – az akarata ellenére – rengeteg szorongást közvetített a kis Luca felé, ezekkel ő azonosult is, így a betegség számára is azonossá vált a halállal. Luca is, mint minden gyermek, követte a szüleitől és más referenciaszemélyektől (jelen esetben szeretett nagymamájától) látott mintát.

Érdekli, hogyan hagyományozódnak át generációról generációra a gyereknevelési hagyományok? Olvassa tovább L. Stipkovits Erika pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia gyereknevelési különszámban. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!

Jöjjön el a HVG Extra Pszichológia Szalonba Veszprémbe november 13-án, ahol L. Stipkovits Erika pszichológus ad elő, és beszélgetünk a témáról. További infó és jegyek itt. Az új könyvről infók itt.