HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Nem azért jöttem vissza Magyarországra, hogy az LSD-ről beszéljek, de amikor meghallottam, hogy azt itt kábítószernek hívják, megrökönyödtem: hogy lehet ezt eltűrni – mesélte a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, a 80. születésnapját ünneplő Feldmár András. A pszichoterapeutával folytatott beszélgetés során szóba került a gyermekkortól tartó hipnotizáltságunk és az abból való felébredés lehetőségei, a szkepszis ereje és haszna, illetve,hogy miért vagyunk hajlamosak úgy gondolkodni, mint a gépek.

„Az akaratnak csak egy igazi dolga van: akarni nem akarni.” Ezzel az egyébként az egész életre vonatkoztatott aforizmával válaszolt Feldmár András arra kérdésre, hogyan készült 1992-ben az első hivatalos magyarországi kurzusára, amelyet debreceni egyetemi hallgatóknak adott. Mint elmondta: nem tervezett semmit, és azt is elhatározta, hogy a szemeszter végén nem azt akarja majd elbírálni, mire emlékeznek a résztvevők, hanem hogy mennyire szabadon tudják kifejezni azt, amit nem tudnak, csak érdekli őket. Ezért az volt a feladat, hogy minden előadás után – minél jobb – kérdéseket tegyenek fel a hallgatók, és ő azok alapján tartotta meg a következő alkalmat.

Ebből a kurzusból született meg annak a kötetnek a tartalma, amelyet most, 80. születésnapján a kiadó – Feldmár tudta nélkül – meglepetésként újra megjelentetett javított, átdolgozott formában. Az ismét az online térben folyó beszélgetés ennek okán némileg rendhagyó volt, hiszen az ünnepelt hosszabb bevezetőjében mesélt az életkorához, az időhöz, az ünnepekhez való viszonyáról. Utóbbiakat, vallotta be, nem szereti, hiszen „minden pillanat fontos, hülyeség kinevezni egy napot különlegesnek”, ezért ő akkor ad ajándékot karácsonyra vagy ünnepre a rokonainak, amikor eszébe jut, vagy talál valami megfelelőt, akár márciusban vagy nyáron.

Sámánok útján

A hivatásának megtalálásáról pedig azt osztotta meg a közönséggel, hogy kicsit olyannak érzi magát, mint egy sámán, akik közül a legkeresettebbek azok voltak, akik először maguk is betegek voltak, és egy másik sámán meggyógyította őket. Így kellett neki is – miután boldogtalannak érezte magát matematikusként – előbb kilenc hónapig terápiába járni minden nap, majd pszichológiát tanulni, és elmenni inaskodni mestere, a skót pszichiáter, Ronald David Laing mellé.

A tanulóévek és a kezdő praxis így is nehezek voltak, amin a hippokratészi eskü szem előtt tartásával lépett túl. Eszerint „nem az a legfontosabb, hogy mindenképpen segítsünk a másikon, hanem az, hogy semmiképpen ne ártsunk neki” – mesélte Feldmár. Ettől azért még eleinte azt hitte, hogy terapeutaként valami nagyot, okosat kell csinálnia, hogy a másiknak megérje a pénz, amit fizet ezért.

Csak évtizedekkel később jött rá, hogy „nem azért fizet a páciens, hogy én okosakat mondjak, hanem azért, hogy kussoljak, és rá figyeljek”. Nagy felfedezése volt, hogy „minél kevesebbet teszek, annál jobb terapeuta vagyok!” Amit Sigmund Freud úgy fogalmazott meg, hogy a terápia akkor végződik a legjobban, ha a páciens a végén úgy érzi: milyen jó, megoldottam a gondjaimat – a terapeutám ellenére –, hiszen akkor majd a későbbi problémáit is maga fogja tudni megoldani.

Mindent megkérdőjelezni

Magyarországra egyébként 1992-ben Bagdy Emőke írásai vonzották Feldmárt, mert ahogy átnézte a hazai pszichológiai szaklapokat, rettenetesen értelmetlen cikkeket talált, tele számokkal, mintha legalábbis fizikáról lenne szó, és ezek között Bagdy egy írása ragadta meg, amelyben a Rorschach-tesztről „olyan gyönyörűen írt, mint egy író, egy költő”. A levelezésükből meghívás lett, így került a debreceni egyetemre, és született meg A tudatállapotok szivárványa című kötet is.

Annak idején az első debreceni előadását azzal kezdte: szkeptikus vagyok, mindent megkérdőjelezek, és ezt a megközelítést máig megőrizte, hiszen egy terapeutának ez a dolga. Mindannyian bizonytalanságban élünk, sosem lehetünk biztosak abban, hogy álmodunk-e vagy ébren vagyunk, hogy valójában mit jelentenek az élményeink. Erre, mint mondta, akkor jött rá, amikor Lainggel az LSD-élményeikről beszélgettek, hiszen „sosem fogjuk megtudni, hogy az LSD, a meszkalin és egyéb pszichedelikumok kinyitnak egy ajtót egy másik valóságra, vagy mindazt csak álmodjuk”.

Ébredés a hipnózisból

Rendelje meg online!

Szóba került a pszichoterapeuta által sokat emlegetett hipnózis, amelyben szerinte mindannyian élünk, és amelyből fel kellene ébredni. Más kérdés, hogy felébredni nem könnyű, hiszen mindenkit már gyerekkorában „beprogramoz” a nyelv tanulása. „A nyelv maga hipnotizál. Minden gyerek, aki megtanul beszélni, már hipnotizálva van.

A nyelv feldarabolja a rettenetesen komplex valóságot, és akik egy nyelvet tanulnak meg, azok egyformán vannak hipnotizálva” – állítja Feldmár András. Ebből a hipnózisból a meditáción keresztül lehet „felébredni”, amelynek során szép lassan felismerjük az automatikus szokásainkat, amelyek megakadályozzák, hogy „itt és most” mindenre a szívünkből tudjunk reagálni.

A valóság feldarabolása érhető tetten akkor is, amikor valaki azt mondja például egy terápiában, hogy az egyik részem ezt akarja, a másik meg azt. Ilyenkor a szakember azt szokta mondani: „hagyd már abba, hiszen nem egy gép vagy, egy gépnek vannak részei!” Egy ember viszont egy sejtből nőtt ki, nincsenek részei, „egy vagyunk”. Az, hogy valakinek részei vannak, csak egy rossz metafora arra, hogy még nem hozott döntést.

Amit az LSD adhat

Feldmár hosszú élete során megérte, hogy fiatalon az LSD még terápiás eszköznek (is) számított, majd kriminalizálták, betiltották, most pedig újra hajlanak arra sokfelé, hogy terápiás céllal engedélyezzék. Számára ez természetes, hiszen 1969-ben Vancouverben a Hollywood Hospitalban kezdett dolgozni, ahol kizárólag LSD-terápiát végeztek.

Egyrészt semmi mástól nem gyógyuló alkoholistákkal (98 százalékos hatékonysággal), másrészt a kreativitásuk növelésére vágyó művészekkel, céges ügyfelekkel. Bár a kórházat egy év múlva lerombolták, a pszichedelikumokat világszerte betiltották, de a terápia haszna mindig is egyértelmű maradt Feldmár számára. És bár „nem azért jöttem vissza Magyarországra, hogy az LSD-ről beszéljek, de amikor meghallottam, hogy azt itt kábítószernek hívják, megrökönyödtem: hogy lehet ezt eltűrni” – fogalmazott.

E szer hatalmas élményeket képes okozni, de nemcsak a gyönyörűbe, hanem a rettenetesbe is elvisznek, amit kevesen vállalnak önként. „Nekem már akkor hányingerem van, ha csak arra gondolok, hogy beveszek LSD-t, annyira félek az esetleges szörnyű élménytől.” Meg egyébként is, ahogyan Ram Dass, alias Richard Alpert fogalmazott, a meditációban mindent el lehet érni, amit az LSD adhat, ráadásul állandóan benne is lehet maradni, míg a szerrel csak látogatóba lehet oda menni.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

 


 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

Egy éve vezettek be repülési tilalmat Putyin fekete-tengeri palotája felett

Egy éve vezettek be repülési tilalmat Putyin fekete-tengeri palotája felett

A kutya vacsorája: a zárva tartás nagy átrendeződést hoz a vendéglátós piacon

A kutya vacsorája: a zárva tartás nagy átrendeződést hoz a vendéglátós piacon