Sokszor halljuk, használjuk a kifejezést, hogy valamilyen rossz emléket, történetet feldolgoztunk – akár egy teljes gyermekkort vagy kapcsolatot. De vajon tudjuk, hogy pontosan mit jelent ez, és mikor haladtunk át a célvonalon?
Annának minden szempontból nehéz gyerekkora volt: érzelmileg labilis anya, agresszív, alkoholista apa mellett, anyagi nehézségek között nőtt fel. Felnőttként ennek ellenére sikerült stabil kapcsolatokat kialakítania, a munkájában pedig helytállt – de kínzó kérdésként újra és újra felmerült benne a kétség: vajon tényleg feldolgozta a múltját? A kérdés sokszor felmerül mind a terápiában, mind attól függetlenül: pontosan mit jelent az, hogy valaki feldolgozta a múltját?
A feldolgozás hiánya
Az emberi élet során számos nehéz élményt élhetünk át – ha ezek az élmények megterhelőek vagy traumatikusak, akkor hatásuk hosszú távon és többféle úton befolyásolhatja az életünket. Először is előfordulhat, hogy a múltbeli esemény olyan gyakran és intenzíven jut eszünkbe, hogy megnehezíti a fókuszálást az aktuális élményeinkre, kapcsolatainkra, érzéseinkre.
Ez különösen gyakori traumatikus élmények átélése után, amikor az emlékek úgynevezett „emlékbetörések” formájában jelennek meg az elménkben. Anna esetében ez például azt jelentette volna, hogy az apjával kapcsolatos múltbeli élmények és reakciók intenzív jelentkezése miatt kevesebb figyelmet tud fordítani a párkapcsolatára.
A feldolgozás hiányát jelzi az is, ha azt érezzük, hogy a múltbéli események túlságosan nagy mértékben befolyásolják a döntéseinket és a viselkedésünket most, a jelenben. Ha például Anna újra és újra az apjához hasonló partnereket választana, akkor jogosan gondolhatnánk, hogy a múltja hatással van a döntéseire.
De ezt nem csupán a hasonló választások valószínűsíthetik: a feldolgozatlan múlt sokfélképpen hathat ránk. Anna esetében előfordulhatna az is, hogy minden esetben pontosan az apja viselkedésével ellentétesen reagáló férfiakat választ, vagy épp az is, hogy mindenfajta intim kapcsolattól elzárkózik – a feldolgozatlan múlt tehát sokféle módon befolyásolhatja a jelen választásait.
Olvassa tovább Szondy Máté pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
