„A múlt megváltoztathatatlan ugyan, és erősen befolyásolhatja az élményeinket, de hogy mihez kezdünk vele, mennyire engedjük személyiségünk és életstratégiánk részévé válni, attól függ, hogyan viszonyulunk hozzá” – fogalmaz Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője a napokban megjelent lapszám bevezetőjében. „Épp ezért fontos, hogy ismerjük, feltárjuk saját történetünket, beleértve a családunkét, beépítve a negatív és a pozitív élményeket is, hogy túl tudjunk lépni a káros hiedelmeken, támaszkodjunk viszont az erősségekre” – folytatja írását.
Rendelje meg online!
Az ilyen jellegű lelki munkának is nélkülözhetetlen eleme az önismeret. Hogyan törjük meg a generációs mintákat? Honnan tudhatom, mi van a családi csomagomban? Szolgál-e engem az, amiben felnőttem, vagy sem? – teszik fel a kérdést Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László mentálhigiénés szakember beszélgetésükben. Bárdos Katalin pszichológus tovább viszi a kérdést egészen a bennünk élő családi tudattalanig. Hogyan lehet hasonló sorsunk, mint a szüleinknek, még akkor is, ha mindent megteszünk, hogy elkerüljük? Van-e ebből menekvés, és ha igen, hogyan?
Az egyik válasz mindenképpen a múlt feldolgozása: „Már túl vagyok rajta...” Sokszor halljuk, használjuk a kifejezést, hogy valamilyen rossz emléket, történetet feldolgoztunk – akár egy teljes gyermekkort vagy kapcsolatot. De vajon tudjuk, hogy pontosan mit jelent ez, és mikor haladtunk át a célvonalon? Szondy Máté pszichológus cikkében ehhez ad támpontokat.
A pusztítás mindig gyors, a felépülés viszont lassú és fáradságos – véli Galit Atlas izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológus. Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, a vele készült interjú a magazinban jelent meg. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat.
Éppen ezért életbevágó, hogy időt és energiát szenteljünk a feldolgozásra. Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
Életfeladataink egyik legfontosabb kihívása a kapcsolódás, pártalálás. Ennek képességét és alapvető mintáit a korai anya–gyermek kapcsolatból, a családi dinamikából és szüleink párkapcsolatából kapjuk. Nógrádi Csilla pszichológus cikkében ahhoz nyújt segítséget, miként léphetünk túl előző kapcsolataink árnyékán.
A múltat vizslatva felmerül, vajon a szülő tehet mindenről? Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus cikke nem bántalmazó apákról és anyákról szól, hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli. A szülőhibáztatás ugyanis divatos jelenség.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazin kapható az újságosoknál, benzinkutakon, nagyobb élelmiszerboltokban, és meg is rendelhető.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
