Egy amerikai egészségközgaszdász régóta sejtett felfedezést tett.
A Nobel-díj megváltoztatja a tudósok életét.
Ez az állítás nem meglepő, de a részletei annál inkább.
A kutatók karrierje rossz irányt vesz, a kitüntetettek tudományos termékenysége csökken.
Jayanta Bhattacharya amerikai egészségközgazdász és kollégái az orvosi és élettani Nobel-díjasoknál vették szemügyre az előző és a következő tíz év munkásságát.
Nemcsak a publikációk számában, hanem – ami a kutatókat is meglepte – újdonságértékében is enyhe hanyatlást tapasztaltak.
Mégpedig nem azért, mert a kitüntetettek már idősödnek, a pályájuk végéhez közelednek.
Összehasonlításul a szintén tekintélyes orvostudományi elismerés, a Lasker-díj hasonló korú kitüntetettjeinél végezték el ugyanazt a számítást, és azt látták, hogy azoknak a teljesítménye inkább fellendült a díj átvétele után.
Karrierszempontból talán jobb lenne – spekulál Bhattacharya –, ha a Nobel életműdíj lenne, vagyis inkább akkor adományoznák, amikor a tudósok ötletei általában amúgy is fogyatkozóban vannak.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
