Christina Aguilera, Britney Spears és társaik mind műhajat viselnek, valamikor Victoria Beckham is hódolt a szexi lokniknak. Posh Spice többször viccelődött is, hogy az orosz "H cella lakóinak" a haját viseli a fején. A műloknik bevarrása és az azzal való kereskedelem egyedül az Egyesült Királyságban több mint 65 millió fontos üzlet. Az igazi téma mégsem ebben rejlik, hanem a haj beszerzése körüli legendákban.

© AP

Négy évvel ezelőtt a moszkvai központi börtön igazgatója elismerte, hogy néhány smasszer a lakók hajának a leborotválásával keres egy kis mellékest. Ugyanebben az időben az etikus vásárlók magazinja, a The Good Shopping Guide olyan tényfeltáró írásokat közölt, hogy az Egyesült Királyságban menedékjogot kérők haja is különböző kereskedő csoportoknál végzi.

Nyilvánvaló, hogy ha valaki szintetikus pótlásokat visel, akkor nincs gond, de a hajpótlások bevarrása és ragasztása nagyon drága, így ha választani lehet a természetes mozgású és könnyen formázható eredeti haj és a műhaj között, amely bepöndörödik már a hajszárító nullás hőfokától is, akkor nem kétséges, mit választ az ügyfél a pénzéért.

A BBC és Jamelia, az énekesnő arra vállalkozott, hogy kiderítse, igazak-e a fodrászoknál suttogott pletykák és a magukat etikus kereskedelemmel hirdető szalonok kereskedelmi útjai tényleg olyan átláthatók-e, mint ahogy azt állítják.

A dokumentumfilmben Jamelia első útja Moszkvába vezet, ahol az ország legnagyobb hajdílere elmagyarázza az ipar csínját bínját. Az összes haj a viselője beleegyezésével szerzett darab, kivétel amikor az illető már nem tud erről rendelkezni, mert elhunyt. A díler köti az ebet a karóhoz, hogy semmi illegálisat nem csinál, annak ellenére, hogy a törvény kijátszása könnyű és a marketing stratégiák követhetetlenek. A legszegényebb orosz vidékek újságai is tele vannak hirdetéssel, hogy egy fejnyi hajért 6000 forintnak körüli eurót adnak, ez pedig egy ilyen szegény vidéken korrupcióért kiált, amit a hullaház dolgozóin és a fodrászokon át a smasszerekig valószínűleg mindenki kihasznál.

Az etikus vonal Indiába vezet, ahol a hindu templomokban ceremoniális körülmények között zajlik a fej leborotválása. A nőknek ez jószerencsét jelent, de a fejüket leborotválók egyikének sincs tudomása arról, hogy a hajukat eladják, és a főpap nem is túl közlékeny ebből a szempontból: a pénzt nem szeretné visszaadni a haj tulajdonosának, hanem a helyi éhezőket és a hajléktalanokat eteti a befolyt összegből.  

Anglia egyik legnagyobb hajpótlásokat gyártó és forgalmazó cége, a Great Lengths beszerzési forrása az Andhara Prades városában levő Tirumala hindu templom, a hajat feldolgozó gyára szintén ott van.  A Great Lenghtsnek 80 millió font az éves forgalma, és 30 százalékot emelkedett a profit tavaly óta, amelyből a cég kórházakat, árvaházakat és iskolákat finanszíroz. A Great Lenghts sikerének nem csak a jó minőség a titka, hanem a származás tisztasága is, mert a vásárlók tudni akarják, hogy a haj, amit majd viselnek, honnan származik.

Sajnos az etikus hajszerzés még mindig csak az ipar kisebb hányadát teszi ki. „Ezért nagyon fontos, hogy a bolt vagy a fodrász szalon tulajdonosát, arra kényszerítsük, hogy odafigyeljen a beszerzési forrásokra. Ezt pedig azzal tehetjük, hogy rákérdezünk az eredetre és ha nem tud kielégítő választ adni, akkor más szalont választunk a hajbevarráshoz.” - tanácsolja Jamelia a filmben.

A műsor megkérdezte ebben a témában a Fairtrade Alapítványt is, amely arról gondoskodik, hogy a gigantikus kereskedő hálózatok ne tudják kizsákmányolni a kiskereskedőket, de a szóvivője sajnos nem értette, hogy a hajpótlásoknak mi köze az alapítványhoz. Ez a reakció pedig arra enged következtetni, hogy az ipar komolyabb megregulázására még egy darabig várni kell.

Krisztina O'Brien