© AP |
Talán sokan emlékeznek az Oscas-díjas
Philadelphia című filmben arra a jelenetre, amikor a menő cégtől az AIDS miatt burkoltan eltávolított kolléga (Tom Hanks) pere közben az egyik fekete munkaerő úgy bizonyította a cégben mélyen gyökerező rasszizmus létezését, hogy elmesélte: főnökei nem engedték az óriás ékszerek hivatali viselését. Szerintük ezek a kiegészítők törzsi képzettársításokat vontak maguk után, amelyek nem illettek a cég imázsába.
Hát mostantól nincs ékszer, amely túl nagy lenne, vagy ruha, amely túl színes. Mindez az Obama család női felének köszönhető, Michelle és a lányok a választás estéjén szépen összekoordinált öltözékben jelentek meg a közönség előtt, mindannyian fekete és vörös színekkel díszített ruhákat viseltek, amelyeket egy középkategóriájú ruhatervező, Narciso Rodriguez készített, minden bizonnyal tudatosan forradalmi színeket választva.
Michelle - amúgy Jackie Kennedy módra - egyrészes ruhát választott, amivel egyértelműen nemet mondott az elfogadott, megfelelő helyen tömésekkel rendelkező pasztellszínű kosztümökre, amelyek manapság olyannyira divatosak a politikusi pályát választó nők között. Meglehet, a first ladynek azért nem kellett testre szabott haute couture, mert szabótrükkök nélkül is megfelelőek az idomai. De nem a nullás méret hiánya csípte a divatdiktátorok szemét vörösre, hanem a halloweeni kosztümnek titulált merész divatkreáció, amelyet egy kvázi névtelen készített.
Pedig Michelle Obama ruhájának tervezője nem is annyira névtelen, annak idején (igaz, még fénykorában) ő készítette Caroline Bessette esküvői ruháját is, amelyet a nő nem is akárhol, hanem John F. Kennedy Jr. oldalán viselt, amikor a boldogító igent kimondta. Bridget Foley, a W magazin főszerkesztője szerint azonban ez csupán csakis véletlen lehet, és Jackie-nek ugyan tényleg hasonló az alakja, a hasonlóságnak itt vége is szakad, mert Michelle Obama ruhája a modern stílust képviselte, semmi klasszikus nem volt benne.
A kislányok ruhája persze mindenkinek tetszett, az erős színek ellenére is, mindkét típus az utolsó darabig elfogyott a boltokból.
„Az egyik legnagyszerűbb dolog Michelle és Barack ízlésével kapcsolatban, hogy klasszikusan amerikai módon öltözködnek. Remélhetőleg, ha beköltöznek a Fehér Házba, ez akkor sem változik, folytatják az amerikai ruhatervezők használatát és népszerűsítését” – mondta Pamela Fiori, a Town & Country című magazin főszerkesztője.
© AP |
És bár meglehet, hogy Fiori többi kollégája vizes borogatást kér a homlokára ezeknek a kijelentéseknek a hallatán, a legnépszerűbb fekete tévés sztár, Oprah Winfrey és magazinja (amely a fent említett divatlapoknak az afroamerikai megfelelője) támogatja a változásokat.
„Mrs. Obamában az a legcsodálatosabb, hogy bár divatos, nem hagyja, hogy a divat határozza meg őt. Nagyon demokratikus, ami a stílust illeti, nem csak a régi, jól bevált darabokhoz ragaszkodik, hanem elég merész ahhoz is, hogy az újat mutasson” - nyilatkozott Adam Glassman, az Oprah magazin művészeti igazgatója Michelle stílusáról.
E kijelentések akár álszentnek is tűnhetnek, hiszen az afroamerikai divat és a párizsi haute couture közötti megkülönböztetés mindig is jelen volt az amerikai divatlapok hasábjain, amit most mintha mindenki szépíteni igyekezne. Ám rosszat tényleg nem érdemes mondani Amerika első asszonyáról, hiszen Michelle Obama mostantól felveheti akár a vécéajtót is, a divatdiktátoroknak le kell nyelniük a békát. Annál is inkább, mert holnaptól nők ezrei követik majd az Obama-trendet, illesék bár azt a színfalak mögött akármilyen „törzsi” vagy egyéb lealacsonyító jelzőkkel.
Ami pedig Amerika új elnökét jelenti, Barack Obama ugyanazt a Hart Schaffner Marx öltönyt viselte, amelyet az évekkel ezelőtti demokrata gyűlésen, csupán vörös csíkos nyakkendővel egészítette ki az öltözékét a nagy alkalomra. „Erős vonalú, klasszikus darab volt, amely nem csinál senkiből hatalmas embert. Ami elnökivé varázsolta a ruházatot, az nem az öltöny tervezése, hanem a férfi volt, aki az öltönyt viselte” - állítja a két soros klasszikus öltönyt tervező Hart Marx cég szerénykedő és hollywoodias nyilatkozata.
Krisztina O’Brien