A hasonló balesetek nem ritkák Oroszországban: december 26-án az ivanovói állatkertben egy kiszabadult medve támadt meg egy munkatársat: a lábát harapta meg, de a hírek csak arról számoltak be, hogy az orvosok küzdöttek a nő lábának a megmentéséért, arról nem, hogy sikerrel jártak-e. A medvét előbb megpróbálták visszaterelni ketrecébe, majd elaltatni próbálták, mikor azonban nem sikerült, lelőtték az állatot.

A nyáron és ősszel legalább két férfit támadott meg barnamedve a természetben: egyikük Szahalin szigetén indult az erdőbe bogyókat gyűjteni, és már csak holtan találtak rá. Feltételezések szerint az állat azért támadt emberre, mert 2010-ben kevés volt a lazac és a medvék nem tudtak a téli álomhoz elegendő zsírréteget növeszteni. A másik férfit a Komi Köztársaság fővárosa, Sziktivkar közelében harapdálta össze egy állat, de ő életben maradt. Gyakori az is, hogy a medvék a települések kukáiban keresnek élelmet, s arra is volt már példa tavaly télen, hogy egy falu lakosságát emiatt fel kellett kérni, hogy sötétedés után ne menjenek ki a házból.

A világon 62 országban élnek barnamedvék, az állományuk állítólag Oroszországban a legnagyobb, és itt lehet is medvére vadászni az év bizonyos időszakaiban, elsősorban a Távol-Keleten. Az állomány azonban világszerte csökken, mert a medvék epeváladéka a kínai "természetgyógyászat" fontos alapanyaga. Oroszországban csak Szahalinon tízezernél jóval több medvét tartottak számon alig néhány éve, de ez a korábbi állománynak már csak alig a fele.

Tavaly az Európai Unió beszüntette kereskedelmi engedélyek kiadását az Oroszországban kilőtt medvékre, mivel Moszkva számos sürgetés ellenére nem nyújtott be adatokat az állományról, ilyen papírok hiányában pedig a konvenció értelmében illegálisnak tekintendő a vadászat.