A szerelmi bánat fájdalommal, stresszel teli időszak. Sokan komoly lelki krízisen mennek keresztül, érzelmi örvénybe kerülnek, előfordul, hogy racionális gondolataik és tetteik háttérbe szorulnak, viselkedésük nehezen érthető a család, a barátok számára, ami még inkább elszigeteli őket a környezetüktől. A szakítás után az érintettek gyakran elhanyagolják napi kötelezettségeiket és kapcsolataikat, egyszerű kérdésekben döntésképtelenné válnak, ugyanakkor a szerelmi bánat gyakran fizikai tüneteket, megbetegedéseket is előidézhet. A stresszkeltő tényezők folyamatos jelenléte kimerítheti a test természetes erőforrásait, hozzájárulhat a fekélyek, a vastagbélgyulladás, a magas vérnyomás, a diabétesz, a szív-és érrendszeri, a daganatos megbetegedések kialakulásához, komoly szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz vezethet. Ugyanakkor gyengítik az immunrendszert, amely kiszolgáltatottá válik a bakteriális és vírusos megbetegedésekkel szemben.

Egyes felmérések szerint a szakítást legtöbbször a nők kezdeményezik, mivel érzelmileg elkötelezettebbek, hangsúlyosabban érzékelik a kapcsolati problémákat, és mélyebben élik meg azokat. A férfiak viszont a szakítás utáni időszaktól szenvednek inkább. „A kapcsolat végét általában mindkét fél megérzi, csak nem vesz róla tudomást. Csupán hiúsági kérdés ki mondja ki a végső szót. Nem vezetek pontos statisztikát arról, miért szakítanak a legtöbben, de a harmadik megjelenése gyakori ok” – magyarázza Kovács Ildikó coach (fejlesztő támogató), a Szakítás Ambulancia vezetője. Mint mondja elsősorban a harmincas éveikben járó vezető beosztású férfiak keresik fel, akik még meglévő kapcsolatukat próbálják megmenteni, de a terápián megfordulnak olyanok is, akik éppen szünetet tartanak, nem tudják hányadán állnak partnerükkel.

Van, aki húsz-harminc embert irányít a munkahelyén, de otthon úgy érzi, kicsúsznak a kezei közül a dolgok, nem kap elég figyelmet, vezetőnek kijáró tekintélyt. Mivel otthon nincs sikerélménye, ideje jórészét a munkahelyén tölti. "Amikor megkérdezem, mit tesz annak érdekében, hogy karrierje sikeres legyen, kész listával áll elő, de ugyanezt a kérdést a párkapcsolattal összefüggésben nem érti” – osztja meg tapasztalatait a szakember. Majd gyorsan hozzáteszi: a legtöbben azt szeretnék, ha a partnerük változna, a terápia során azonban az érintettek megtapasztalhatják, hogy gondolkodásuk, viselkedésük változásai környezetükre is pozitív hatással lehetnek.

Ma már a szakítás, a válás nem jár társadalmi megbélyegzéssel, így a többség kevesebbet is tesz kapcsolata megmentéséért. Márpedig ahogy karrierünk, úgy a kapcsolataink működéséért is tennünk kell, hisz annyi dolog van körülöttünk, ami az ideálisnak hitt állapotot megingathatja. Sokan eszményképeket kergetnek, nehéz úgy párt választani, hogy önmagunkat sem ismerjük. Alapvető, hogy ragaszkodjunk a számunkra fontos értékekhez – magyarázza a jó párválasztás szempontjait a szakember. Aki teljesen elveszíti az önállóságát egy kapcsolatban, a másik árnyékában él sokkal nehezebben tud továbblépni a szakítás után. A nők általában kevésbé törnek össze a válás során, mivel könnyebben beszélnek érzelmeikről, mint a férfiak. A gyereknevelés pedig még inkább segíti őket a továbblépésben, hisz nincs idő arra, hogy sérelmeikkel foglalkozzanak.

Hogyan tovább?

Személyiségfüggő, ki milyen módon próbál túljutni szerelmi csalódásán. A stresszel szembeni küzdelem, így a szakítás elfogadása és a hozzá fűződő érzelmek feldolgozása két tényező értékelésén múlik: veszélyesnek tekintjük-e az adott szituációt és meg tudunk-e birkózni vele – ezt már Kiss Zsófia klinikai szakpszichológus mondja. A problémaközpontú megküzdésnél az érintett magára a konfliktusra, a nehézségre összpontosít, a környezetén vagy önmagán változtatat. E stratégiák közé tartozik, ha módosítunk igényszintünkön, alternatív forrásokat keresünk vágyaink kielégítésére, vagy új készségeket tanulunk. Egyes kutatások szerint, akik örömüket lelik munkájukban, élénk társadalmi életet élnek, jobban vonzzák a kihívások és a változások, és úgy érezik, maguk irányítják, kontrollálják életüket, ellenállóbbak a stresszel szemben, érzelmeik is kiegyensúlyozottabbak. Így akár a szakítás fájdalmain is könnyebben túljutnak.

A problémaközpontú megküzdéssel szemben az érzelemfókuszú a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó emocionális reakciók enyhítését célozza, megakadályozza, hogy az érintett a probléma megoldásával foglalkozzon, negatív érzelmei elhatalmasodjanak. Befolyásolhatatlan helyzetekben az érzelemközpontú megküzdéshez folyamodunk. Ám az, hogy mennyire sikeresen alkalmazzuk ezeket a stratégiákat, nagymértékben függ élettapasztalatainktól, intellektuális képességeinktől, önkontrollunktól. A stresszel való megküzdésnek vannak tudatos adaptív, vagyis a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó hasznos stratégiái, ilyenek például a baráti kapcsolatok elmélyítése, a sport, a relaxáció. Ugyanakkor az alkohol és a drogok – bár pillanatnyilag csökkentik a negatív érzéseket – nem hoznak valódi megoldást, sőt súlyosbítják a helyzetet és nehezítik a megküzdést – szögezi le a pszichológus.

A szakítást, a válást követő időszak érzelmi fázisai a gyászhoz hasonlók. Kezdetben a tagadás, elhárítás jellemző, ezt később a kétségbeesés, lehangoltság és reménytelenség érzése válthatja fel, de a partner iránti harag és düh szintén jellemző érzések a szakítást követő hetekben, hónapokban. Ugyanakkor a lehangoltság, bűntudat, az önvád is megnehezítheti a szembenézést, pedig a továbblépéshez elengedhetetlen, hogy tudomásul vegyük a történteket. Ebben segíthet a szakítás coaching, ami csökkenti a stresszt, kivezet a krízisből és felkészít egy következő párkapcsolatra.

A lelki sebek gyógyítása

A módszer legfőbb terápiás eszköze a beszélgetés, személyre szabott interaktív fejlesztő kapcsolat, folyamat, amely a kitűzött célokra, feladatokra összpontosít egyéni stratégiával támogatja a probléma megoldását – mutat rá Kovács Ildikó. Majd kiemeli: a coachingot sokszor életviteli tanácsadásnak tekintik, ám itt nem konkrét útmutatásról van szó, hanem egy olyan megoldás orientált módszerről, ami a változásra koncentrál, nem a múltbéli okokat kutatja, bár visszatekinthet azokra. Ugyanakkor a párkapcsolaton kívül az élet más területeire is betekintenek, megnézik megfelelően működnek-e. Például van, aki bámulatos karrier csúcsán áll, jó anyagi helyzetben él, csak éppen kapcsolatában érte kudarc.

Változó, hogy egy szakítás meddig húzódik, de hat-tíz alkalom általában elegendő, hogy az illető továbblépjen. Mindehhez a beszélgetések mellett önismereti teszteket, pszichodráma gyakorlatokat, otthon átgondolandó feladatokat is felhasznál a szakember. Ahogy fogalmaz, sok mentőút van körülöttünk, ezek segíthetnek eltolni a hangsúlyt, elterelni a figyelmet, az élet más területeire, míg a lelki sebek gyógyulnak.

Ilyen a rendszeres mozgás, hisz a sport a stressz feletti kontroll egyik fontos tényezője. Szabályozza, optimalizálja a szívritmust, a vérnyomást, így az konfliktus helyzetben sem emelkedik kritikus szint fölé. Ugyanakkor a gazdag társas kapcsolatok is megóvhatnak a hosszú távú stressz ártalmaitól, ha problémáinkat megoszthatjuk másokkal, akkor azok kézzelfoghatóbbá, kezelhetőbbé válnak, és enyhülhetnek az ezekhez fűződő negatív érzelmeink is. A rokonok, barátok támaszt nyújtanak, igazolást adnak érzéseinkre, elvonják a figyelmünket a szorongásról, megakadályozzák, hogy elszigetelődjünk, saját érzelmeinken tépelődjünk.