A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. vizsgálata szerint 61,2 százalék volt azoknak az aránya, akik magasabb fizetés esetén nem keresnének külföldön munkát, 18,7 százalékuk pedig már akkor is maradna Magyarországon, ha a végzettségének megfelelő pozícióban tudna elhelyezkedni. A megkérdezettek többsége, 69,1 százaléka a határozatlan idejű foglalkoztatást, míg 85,4 százaléka a teljes munkaidős munkavégzést preferálná külföldi munkavállalás esetén. A kutatás szerint a kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégek csak 30 százaléka lenne hajlandó erre: 10 százalékuk nyújtana pénzbeli és 20 százalékuk szervezési támogatást.
A potenciális munkavállalóknak csak az 5,9 százaléka választaná opcióként az ingázást. A Trenkwalder az európai munkaerőpiac május 1-jei nyitása alkalmáéból több kutatást is végzett, korábban mintegy 400 osztrák vállalat körében mérte fel a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit, míg most a másik felet is megkérdezte: saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről. A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok május 1-jétől szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában, az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúan.
Az ausztriai központúTrenkwalder saját adatbázisán alapuló kutatás szerint a megkérdezettek 58,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jével hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás osztrák, német, liechtensteini és svájci feltételeiről, már csupán 28,7 százalék volt. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók 74,9 százaléka a munkaadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkaadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Hasonló arányok figyelhetők meg az osztrák cégek körében végzett felmérésben is: az osztrák munkáltatók csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14 százalékuk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan.
A válaszokból kiderült, hogy a magyar megkérdezettek egyidejűleg több forrásból tájékozódnak a külföldi munkavállalásról: legtöbben az internetet (73,9 százalék) említették, míg második helyen a tv, rádió végzett (32,9 százalék), de sokan voltak azok is, akik barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról (11 százalék).
A megkérdezettek 20,1 százaléka dolgozott már korábban valamely másik EU országban, azonban 48,4 százalékuk csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38 százalék a magasabb fizetésben, 32,4 százalékuk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.
A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők 81,8 százaléka jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc, 57,4-57,4 százalékkal. A legtöbben, 31,3 százalék több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretnének külföldön dolgozni. A megkérdezettek 23,5 százaléka viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt. A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1.000-1.400 eurót jelölték meg legtöbben, 37,2 százaléknyian, 20 százalékuk pedig több mint 2.000 eurót szeretne havonta keresni. Azok között, akik tervezik, hogy kimennek a négy ország valamelyikébe dolgozni vagy már folyamatban is van pályázatuk 63 százalék egyedülálló vagy tartós kapcsolatba élő, de gyermektelen, 31 százalék pedig gyermekkel rendelkező, családos.A Magyarországon 15 éve jelenlévő Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. a munkaerő-kölcsönzés területén 25 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezik és hatodik éve piacvezető, 10 ezer fő kölcsönzött munkavállalóval és 20 milliárd forint feletti éves árbevételt ér el.
