szerző:
life-style.hu
Tetszett a cikk?

A 79 kilométer hosszú, 1,3 és 14 kilométer szélesség között ingadozó vizes terület vulkanikus múltja miatt számos...

A 79 kilométer hosszú, 1,3 és 14 kilométer szélesség között ingadozó vizes terület vulkanikus múltja miatt számos ilyen jellegű emléket őriz, és e tájak adják meg a környék alaphangulatát. Ilyenek az északi oldalon a Tapolcai-medencében található vulkáni tanúhegyek, vagy az egész Tihanyi-félsziget. Itt található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, mely az északi parton húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik.

A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. Megemlíthetők az országosan ismert alapszelvények (Tihanyi-félsziget: Fehér part, Aszófő: Farkó-kő), a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, a gejzírkúpok, a barlangok és víznyelők, a kőtengerek, amelyek megőrzéséhez a fontos természetvédelmi érdek fűződik. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag – olvasható a park hivatalos weboldalán található tanulmányban. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben.
Az egész környéken a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A vidéken több száz védett növény- és állatfaj él.

MTI / H. Szabó Sándor

A tó növényvilágának nagy részét az algafajok teszik ki, szintén nagyon gyakoriak a hínárfélék, melyek között a békaszőlő-fajok jelentősek. A nádasok inkább az északi parton maradtak fenn, a fedőnád, a tavi káka tartoznak a legismertebbek közé. Bár ismeretlenek a nyaralók számára, fontos tudni, hogy a tóban rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs, rákok és kagylók élnek, és a nyaralók életét megkeserítő árvaszúnyogok is itt születnek. A Balaton vízgyűjtőn található negyven vízfolyásban csaknem ötven halfajt ismernek. Ezek állománya tehát a tóhoz mérve igen gazdag (a Balatonból rendszeresen 15–17 faj kerül elő). A vízfolyások többsége erős humán befolyás alatt áll. A vízgyűjtő halastavai számos, a patakok halfaunájába nem illő, természetes állapotban elő nem forduló fajjal „gazdagítják” a vízgyűjtő halállományát (kínai razbóra, amur, busa-félék, szivárványos pisztráng, tükörponty, ezüstkárász, naphal). A nem honos fajok közül ki kell emelnünk a kínai növényevő fajokat (busák, amur), melyeknek elsősorban a somogyi oldalon található halastavakból kiszabaduló egyedei folyamatos utánpótlást biztosítanak a balatoni busa és amur állományoknak.

Flickr (Creative Commons) - Te lo juro por Madonna

Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. A zonális vegetáció mellett igen jelentős a szerepe a lokális víz- és talajviszonyoktól függő növényzetnek, élőhelyeknek is. Az azonális növényzeti típusok közül külön kiemelendők a lápok, láprétek, melyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat őriznek. Mindezek az okok szinte páratlanul gazdag flóra és fauna kialakulásához vezettek: itt megtalálható a védett cifra és lisztes kankalin, a fekete kökörcsin vagy a mocsári kardvirág. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak.

A vízben és közvetlen közelében több, mint ezerkétszáz állatfaj él. A vízközelben récefélék, dankasirály, kormorán, bütykös hattyú él, az erdőségekben a holló, az erdei szürkebegy és fenyvescinege lakozik. A kicsikről sem szabad elfeledkezni: az óriás énekes kabóca hangját messzire hallani, és rézsiklóval is igen gyakran találkozni. A kirándulók rókával, dám- és gímszarvassal is összefuthatnak, a szerencsésebbek még kerecsensólymot is megpillanthatnak.

Természetes remekművek

Kecskeköröm
A balatoni kecskeköröm egy mintegy öt millió éve élt kagylófajta (a congeria ungula caprae) lekoptatott maradványainak népies elnevezése. E kagylócsücsköket Tihany környékén az agyagból mossa ki a víz. A félsziget homok és agyag rétegekből áll, vulkáni eredetű kőzetekkel fedve. Magas vízállás idején a hullámok a partot érve kimosták a rétegekből a kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatására vette fel a kecskeköröm-formát.

Levendula
A Földközi-tenger mellékéről származó, nyugtató hatású félcserjét Tihany megfelelő klímája és földje teszi alkalmassá a termesztésre. A szerzetesek által is gondozott lila növényt június és július fordulóján fesztivállal ünneplik a félszigeten, ahol külön kis iparág épít a levendulára: készítenek belőle molyirtó párnát, olajat, szappant.

Bütykös hattyú
A turisták által kedvelt és táplált bütykös hattyú nem őshonos a Balatonban, az utóbbi néhány évtizedben érkezett a tóba, 2000-re már több, mint hétszáz példányt számoltak meg. A hattyúk ilyen nagy mennyiségben károkat okoztak a tónak: megdézsmálták a vízinövényeket, így a húsz éve még túlburjánzott hínáros békaszőlő és a süllőhínár mára csak nyomokban található a tóban. A madarak nem csak a tóra legjellemzőbb vízinövényeit falták fel, hanem velük együtt a hínárokra rakott halikrákat is. A hattyúk agresszivitásáról pedig legendák keringenek.

Gejzírek
A tihanyi Belső-tó felé néző hegyoldalon található gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. Vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre, és a hévforrások – hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz – gejzír formájában törtek fel. A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. Ma már csak ötven gejzírkúp látható, a legnagyobb közülük az Aranyház, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta.  

Badacsonyi borvidék
A badacsonyi hegyoldal talaja bazalt alapon agyag, homok, lösz, éghajlata enyhe, magas páratartalommal – e tulajdonságok miatt remek borszőlő terem itt. A tó közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így a bortermeléshez nagyon kedvező mikroklíma alakult ki. A badacsonyi borok kiváló fehérek: olaszrizling, tramini, kéknyelű.

Gyógyforrások
A Balaton mellett fakadó gyógyforrások többsége szénsavas, melyet a népszáj savanyúvíznek hív. Különösen nevezetesek a kékkúti forrás (ezt palackozzák is), a csopaki Szent József-forrás, a balatonfüredi Kossuth-forrás. Utóbbi vizét a füredi Szívkórház betegei ma is fogyasztják.

Tizenketten meghaltak, amikor felrobbant egy lőszergyár Törökországban

Tizenketten meghaltak, amikor felrobbant egy lőszergyár Törökországban

Felgyújtottak egy karácsonyfát Damaszkuszban, több száz szíriai keresztény tüntetett miatta

Felgyújtottak egy karácsonyfát Damaszkuszban, több száz szíriai keresztény tüntetett miatta

Panamában is kicsapta a biztosítékot Trump fenyegetőzése

Panamában is kicsapta a biztosítékot Trump fenyegetőzése

Orbán karácsonyi üzenete: Magyar Péterhez képest Gyurcsány egy Adenauer

Orbán karácsonyi üzenete: Magyar Péterhez képest Gyurcsány egy Adenauer