10 varázslatos földalatti helyszín
Modern és ősi bányák, baranglakások és -szentélyek, sírkamrák, varázslatos természeti képződmények és lehangoló atombunkerek - a Világörökség című kiadványból válogattunk.
A Világörökség Egyezmény – mely az emberi civilizáció kiemelkedő jelentőségű emlékeit veszi védelem alá - tagállamai számát tekintve a világ legnagyobb szervezetei közé tartozik: 1972 óta 186 állam csatlakozott hozzá.
Magyarországnak legutóbb 2002-ben, a tokaji borvidék listába vételével sikerült beírnia magát a nagy könyvbe.
Jelenleg tíz újabb magyar jelölt szerepel a várományosi listán, többek között Lechner Ödön magyar sajátosságokkal bíró szecessziós épületei vagy a hazai tájház hálózat.
A Partvonal most megjelent, bővített kiadványában az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő összes helyszín megtalálható; ez az 1978-as kiválasztottaktól kezdve a 2010-es kijelöltekig bezáróan 911 helyszín bemutatását jelenti. Az alábbiakban e listáról válogattunk, egy speciális szempont alapján – íme a világ természeti és emberi értékei, szigorúan a föld alól.
Wielickai sóbánya (Lengyelország)
A Krakkó városához közeli sóbányákban a 13. századtól kezdve folyik kősókitermelés. A kilenc szinten elterülő bányákban a tárnák hossza 300 kilométer. Az évszázadok folyamán a bányászok hagyományt teremtettek azzal, hogy sótömbökből szobrokat faragtak. A bányában ma számtalan dombormű, szobor, földalatti templom, múzeum, tó és szanatórium is található. A földalatti kápolnák legnagyobbika a Szent Kinga, mely 101 méterrel a föld alatt található.
A Vézére-völgyi festett barlangok (Franciaország)
A Vézére-völgy 147, pattintott kőkorszakból származó őskori lelőhelyet rejt magában. A hely elsősorban etnológiai és antropológiai szempontból érdekes, de a barlangrajzok - különösen a Lascaux-barlangban láthatóak - értéke szintén kiemelkedő fontosságú.
Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai (Törökország)
A világ egyik legnagyobb barlangi lakóépület-komplexumában a képrombolási időszakot követően kialakult, sziklába vájt szentélyek mellett barlangfalvak és földalatti városok is találhatók. A szerzetesi tevékenység megjelenésének első jeleit a 4. századra teszik, amikor Caesarea püspöke, Nagy Szent Baszileiosz utasításai alapján a sziklákba ásott kamrákba, vájatokba kis remeteközösségek kezdtek betelepülni.
Guanajuato történelmi városa és bányaterülete (Mexikó)
A spanyolok által a 16. században alapított város a 18. század közepére a világ vezető ezüstkitermelő-helye lett. A település múltját földalatti utcái, és egy 600 méter mély bányaakna, a Boca del Inferno idézi fel. A bányák megnyitása idején alapított Guanajuato a 19. századig megőrizte szimbolikus kapcsolatát a lelőhelyekkel, jó például szolgálnak erre a közlekedési forgalmát bonyolító földalatti útjai.
Carlsbad Caverns Nemzeti Park (USA)
Az új-mexikói karsztvidék 81 barlangot rejt. A park a Capitan-zátony egy részén terül el, a korallszirten belüli kénsavoldódás következtében a területen nagy kiterjedésű barlangrendszer alakult ki. Az ismert barlangok közül a Carlsbad a legnagyobb, a Lechuguilla pedig a legmélyebb a világon. 1985-ös felfedezése óta a Lechuguilla szigorú ellenőrzés alatt áll, és kizárólag kutatók látogathatják.
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarország és Szlovákia)
Az alakzatok változatossága és területi koncentrációja arra utal, hogy az eddig azonosított 712 barlang jellegzetes mérsékelt övi kasztrendszert alkot. A barlangokban több tízmillió év földtörténetét lehet tanulmányozni.
A pécsi ókeresztény sírkamrák (Magyarország)
Sopianae városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt egykori temetőjében, a római kori lakott településtől északra. A pécsi emlékek építészetileg abban térnek el a Balkánon talált hasonló épületektől, hogy itt kétszintes temetőépületeket is találhatunk. Ezek egyszerre voltak temetkezési helyek és szartartások céljára szolgáló sírkamrák.
Spiennes (Mons) neolitikus tűzkőbányái (Belgium)
Spiennes bányái Európa legnagyobb és legkorábbi eredetű ősi bányarendszerét alkotják. Figyelemre méltó az itt használt fejtési módszerek sokfélesége, továbbá az, hogy a bányarendszer közvetlenül kapcsolódott egy vele egykorú településhez. A föld alatt számos tárna helyezkedik el, amelyeket az újkőkori ember ásta keskeny, függőleges aknák kötnek össze a felszínnel. A bányák maradványai jól mutatják a prehisztorikus ember fokozatos technológiai fejlesztéseit, melyek segítségével kitermelte szerszámai alapanyagát.
A Lugmen- vagy Sárkánykapu-barlangok buddhista sziklatemplomok, melyek a kínai kőfaragás művészetének csúcspontjai. Az építkezések 494-ben kezdődtek. Az 1352 barlangban és 750 fülkében eredetileg közel 10 ezer szobor és 39 kis pagoda állt. A legtöbb templom csupán egy kis fülke, ám a legnagyobb, az óriás szoborcsoportjairól híres Ősök Tisztelete-szentély több mint 30 méter hosszú.
A Bikini-zátony (Marshall-szigetek)
A teljes függetlenségét függetlenségét 1991-ben elnyerő Marhall-szigetek legismertebb zátonyai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. A helyiek kitelepítését követően 1946 és 1958 között 67 nukleáris robbantást hajtottak itt végre és kipróbálták az első hidrogénbombát is. Az egykori kísérletekről ma bombakráterek, megfigyelő bunkerek és elsüllyesztett hadihajók tanúskodnak. A bikini-zátonyt ma már biztonságosnak tartják, ennek ellenére még mindig lakatlan.