A harmincas évek végén még jóval kevesebb autó volt az utakon, és sokkal komótosabban közlekedtek, már csak azért is, mert csúcssebességük 70-80 kilométer volt óránként.

"A rasszizmus New Yorkban is érezhetően jelen volt, de délhez képest apró kellemetlenség volt csupán" - emlékezik vissza Footman, aki nagyra értékeli Franklin Delano Rooseveltet, az Egyesült Államok akkori elnökét. "Jó ember volt, sokat tett, hogy a feketék könnyebben boldoguljanak" - idézi a férfit a The Daily Telegraph című brit lap.    

A taxis kora miatt egy ideje csak hétvégéken dolgozik, és akkor is főként reggelente, amikor még csendesek és kihaltak az utcák. New York úthálózatát jobban ismeri, mint a tenyerét. Az épületek közül sok kicserélődött ugyan 75 év alatt, de az utak ugyanazok maradtak.

Feltehetően Footman autózott a legtöbbet New Yorkban, több százezer mérföld van mögötte. Hosszú pályafutása során sok hírességet fuvarozott, közülük legjobban John Wayne és Rock Hudson színészekre emlékszik. Mindketten már rég halottak.

Footman híresen udvarias az utasokkal, tavaly mégis akadt egy, aki hivatalosan panaszkodott rá, amiért nem engedte kiszállni a forgalmas utca kellős közepén. Amikor belépett a bírósági terembe, és a bíró szembesült azzal, hogy Footmant vádolják durvasággal, azonnal ejtette az ügyet, amelynek következményeként viszont orvosi ellenőrzésre kellett mennie. Annyira jónak találták egészségét és érzékszervei működését, hogy 2014-ig meghosszabbították taxizási engedélyét.