A Frankfurti Egyetem és Klímakutató Központ (BiK) kutatói a tengerfenék alól ezer méteres mélységről hoztak fel vizsgálandó anyagot, amelyben pollenre és spórákra, egy trópusi-szubtrópusi esőerdő nyomaira bukkantak.

A Nature című szaklapban csütörtökön megjelent tanulmányukban a szakértők bemutatták eredményeiket, amelyek szerint 52 millió évvel ezelőtt az Antarktisz partjainál esőerdő nőtt. "Akkoriban a mainál 50-60 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most" - mondta el Jörg Pross paleontológus.

Ezekért az éghajlati viszonyokért a légkör magas szén-dioxid-tartalma és a meleg tengeráramlatok a felelősek. A szén-dioxid koncentrációja akkor kétszer akkora volt, mint ma. A múltba tekintésből kiindulva a Föld klímájára vonatkozó jóslatokba is bocsátkoztak a kutatók. "Ha a szén-dioxid-kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével változatlan ütemben halad, az akkori légköri koncentrációt néhány évszázadon belül újra elérjük" - fejtette ki Pross.

Ha a tengerek szintje 70-80 métert emelkedik - és ez a kutatók becslése szerint a jégtömegek olvadását tekintve hosszútávon elkerülhetetlen - Németország nagy része a víz alá süllyed. Pross szerint Észak-Németországot elárasztja a víz, Köln harminc méterrel lesz a víz alatt, Mainz és Lipcse kikötővárossá válik. Az amerikai keleti part teljesen víz alá kerül, a New York-i szabadságszoborból pedig mindössze húsz méter állhat majd ki.