A német-kínai expedíció Oliver Wings paleontológus, a Berlini Természettudományi Múzeum vendégkutatója és Walter Joyce, a Tübingeni Egyetem teknősökre szakosodott őslénykutatója vezetésével 2007 óta többször végzett ásatásokat a lelőhelyen, ahol cápák, krokodilok, emlősök és dinoszauruszok fosszíliái kerültek napvilágra - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. 

A kutatók 2008-ban találták az első teknősmaradványokat, majd a 2009-es és 2011-es ásatások során összesen 1800 jura kori fosszíliát találtak. "Egymásra halmozódott csontok, páncélok sokasága" - idézte fel Oliver Wings. Mint Walter Joyce rámutat, a leletanyag megduplázta a jura időszakból származó teknősfosszíliák számát.

A ma kietlen sivatagos terület Hszincsiang-tartományban, amely a világ egyik legszárazabb helyének számít, 160 millió évvel ezelőtt egészen más képet mutatott. A buja növényzetű területen folyók és tavak sokasága biztosította a gazdag állatvilág létfeltételeit. E paradicsomi helyet is azonban időnként szárazság sújtotta, és a teknősök az utolsó megmaradt nedves üregben gyülekeztek, esőre várva. Így cselekednek például a jelenkori teknősök is Ausztráliában. A "hszincsiangi" teknősök számára az eső azonban már túl későn eredt el, java részük megdöglött. Ráadásul a vízzel együtt érkező sárfolyam a még élőket is elsodorta, egymásra halmozva egy helyen maradványokat.

A kutatók rámutatnak, hogy a fosszíliák nagy száma lehetővé teszi a jura kori ázsiai teknősök statisztikai elemzését.